A My Fair Lady rendezője 1899. július 7-én született New Yorkban. A magyar zsidó bevándorlók gyermeke korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra. A Broadway világában kezdte pályafutását, segédrendezőből küzdötte fel magát a nagy direktorok közé, innen csábította el az új tehetségeket kereső filmipar.
A Paramount stúdióban kezdett, de hamar összekülönbözött a vezetőkkel, így előbb az RKO Pictures, majd az MGM munkatársa lett: itt az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint az Egy válás számlája Katharine Hepburnnel, a Vacsora nyolckor vagy a Fiatal asszonyok (ezért jelölték először Oscar-díjra). Ő készítette a David Copperfield, a Rómeó és Júlia, valamint A kaméliás hölgy 1936-os filmváltozatát, az utóbbi címszerepét Greta Garbo alakította.
Cukor ekkorra már a legjobban fizetett rendezők közé emelkedett, 1937-ben őt kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de a producer tíz nap munka után, állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta. Cukort a több Oscarra jelölt és a forgatókönyvért díjazott Philadelphiai történet, majd 1944-ben a hét Oscar-díjra jelölt Gázláng sikere vigasztalhatta: előbbiben Katharine Hepburn, utóbbiban Ingrid Bergman alakította a főszerepet.
1954-ben forgatta első színes filmjét, a Csillag születik című musicalt Judy Garlanddal. Kiemelkedő nagy sikere a My Fair Lady volt 1964-ben. Az angyali Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték a filmvilág legrangosabb kitüntetésére, ebből nyolcat meg is kapott, és végre a rendező is magához szoríthatta a régen kiérdemelt Oscar-díjat. Népszerű volt az 1972-es Utazások nagynénémmel, mely Graham Greene regényének ironikus filmváltozata, s az 1976-ban orosz-amerikai koprodukcióban készült A kék madár című film. A csak színvonalas irodalmi alapanyagból dolgozó rendező elsősorban a színészvezetésben remekelt, filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra és közülük öt meg is kapta a szobrocskát.
Az ünnepelt Cukor hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot. Élete végéig rendezett, ars poeticája így szólt: “Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson”.