A hátborzongató incidens még január 2-án történt Cibitoke tartományban, nem messze Kibindi településtől – mondta egy szemtanú, aki saját szemével látta, ahogyan a katonák kivégeztek 17 lázadót, miután azok megadták magukat. „A lázadók feltartott kézzel jelezték, hogy nem akarnak tovább harcolni a katonák ellen, akik ezután elvették a fegyvereiket, majd felsorakoztatták őket egy szikla peremén és tűzet nyitottak” – mondta a neve elhallgatását kérő férfi.
Egy másik szemtanú szintén megerősítette a történteket és elmondta, hogy az egész falú végignézte a kivégzést, köztük gyerekek is. „A lázadókat félmeztelenre vetkőztették a katonák, majd letérdeltették őket és közvetlen közelről golyót eresztettek a fejükbe”. A férfi azt is elmondta, hogy egy helyi kormányzati tisztviselő a kivégzés után azt az utasítást adta, hogy szedjék össze a holttesteket és temessék el őket. A helyiek ezek után egy tömegsírt is felfedeztek, amit korábban a katonák ástak ki. „Holttestek, ruhák, cipők és üres töltényhüvelyek voltak mindenűt” – mondta a férfi, aki azt is elmondta, hogy Imbonerkure településről érkező fiatalok macsetével végeztek azokkal a lázadókkal, akik véletlenül túlélték a vérengzést.
Pierre Calver Mbonimpa emberjogi aktivista elmondta, hogy az incidens óta többen is felkeresték, folyamatosan kapja az információkat a katonák kegyetlenkedéséről. Mbonimpa úgy tudja, hogy Kibindi és Mpinga település közelében körülbelül 40 lázadó holttestét dobálták be egy jelöletlen sírba, az áldozatok többségét a katonák kivégeztek. Szerinte mind jel arra utal, hogy a katonák önkényes mészárlást hajtottak végre, ami háborús bűnnek minősül.
A burundi hadsereg szóvivője Gaspard Bartuza azonban határozottan elutasította a vádakat és cáfolta, hogy a katonáik kivégezték volna a lázadókat. Az ezredes elmondta, hogy január elején öt napon át rendkívül véres és heves összecsapásokra került sor a térségben.. „A harcokban a katonáink 95 lázadóval végeztek” – mondta Bartuza, aki megjegyezte: a támadók szándéka az volt, hogy a májusi választások előtt destabilizálják az országot és káoszt teremtsenek. Arra azonban a szóvivő és a kormány sem tudott választ adni, hogy pontosan kik voltak a fegyveresek és melyik lázadó szervezethez tartoztak. Csupán annyit tudni róluk, hogy a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaságból érkeztek. A kormány szerint a burundi ellenzékkel szoros kapcsolatban álló fegyveres csoport lendülhetett akcióba.
Az apró közép-afrikai országban májusban sorsdöntő választásokat fognak tartani, ami miatt egyre feszültebb a politikai légkör. A feszültségek egy részét az váltotta ki, hogy a kormányzó párt még mindig nem jelentette be, hogy kit indít az elnöki székért. Pierre Nkurunziza elnök 2005 óta irányítja az országot és most tölti ki második elnöki mandátumát. Az ország jelenleg hatályban lévő alkotmánya az államfő egyszeri újraválasztását teszi lehetővé. Ennek értelmében Nkurunziza nem indulhatna a májusi megmérettetésen. Az ellenzéki szerint a nagy titkolózás hátterében az áll, hogy Nkurunziza elnök alkotmánymódosítást tervez az utolsó pillanatban, hogy megőrizze hatalmát és ellehetetlenítse ellenfeleit a választásokon.
Burundiban 2005-ben ért véget a véres polgárháború, amely több mint 300 ezer ember életét követelte. A béke megállapodás magában foglalta az ország jelenlegi alkotmányának kidolgozását is, amit mindkét fél elfogadott. Elemzők szerint fennáll a veszélye annak, hogy az apró közép-afrikai országban ismét elszabadulhatnak az indulatok, ha a kormányzó párt önkényesen módosítja az alaptörvényt.