Obszidián szerszámok segíthetnek a Rapa Nui kultúra rejtélyének megfejtésében

A tudományos világ régóta vitázik azon, hogy vajon mi állhatott pontosan a Húsvét-szigeteket benépesítő, polinéz eredetű Rapa Nui kultúra hanyatlása mögött. A szakértők két táborra oszlanak: az egyik szerint a húsvét-szigeteki őslakosok már jóval az első európaiak 1722-es megérkezése előtt a kihalás szélére sodorták társadalmukat, még a másik csoport azt vallja, hogy a Rapa Nui civilizációval a hódítók által behurcolt betegségek végeztek.

Az aucklandi és a Virginia Commonwealth Egyetem kutatói most a szigeten talált obszidián eszközök vizsgálatával próbálnak fényt deríteni az ősi civilizáció hanyatlásának okaira. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy az igazság a két egymásnak ellentmondó elmélet között valahol félúton található.

A kutatók az egykor mezőgazdasági művelés alatt álló területeken fellelt obszidián eszközök elemzése során azt vizsgálják, hogy azok milyen mértékben kerültek kapcsolatba a felszín nedvességtartalmával. Az ilyen adatokból a szigetet borító termőföld minőségére, illetve az emberi települések jelenlétére lehet következtetni.

Az eredmények azt mutatják, hogy a Chilétől 3700 kilométerre fekvő, 163 négyzetkilométeres sziget földtakarója a viszonylag száraz északnyugati partok mentén tápanyagban gazdag volt, míg a sziget középső, magas csapadékátlagot mutató részein szikes és terméketlen, végül pedig a sziget közepesen száraz északnyugati régiójában átlagosan volt termékeny.

A Húsvét-szigeteken talált obszidián szerszámok tanúsága szerint a bőséges csapadék miatt az eróziónak kitett és túl száraz részekről már viszonylag korán elvándoroltak az őslakosok, azonban a jó termékenységi mutatókkal rendelkező régiókban még jóval az európaiak megjelenése után is népes települések maradtak fent.

A Rapa Nui civilizáció minden bizonnyal a szigeten fellelhető termékeny földeket követve húzódott vissza a földdarab középső régióiba, amint pedig egyre kevesebb élelmiszer állt a rendelkezésére, felhagyott az akkor már luxusnak számító emblematikus kőszobrok készítésével is. A Húsvét-szigetek őslakosainak társadalma tehát az idők során fokozatosan zsugorodott, részben a kedvezőtlen környezeti körülmények, részben pedig az európaiak által behurcolt betegségek miatt.

Fotó: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez