Raul Castro egy beszédében a katonai bázis átadásán túl a kereskedelmi embargó feloldását is feltételként szabta meg. Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy véleménye szerint is be kell zárni a guantánamói börtönt, ellenben ez nem jelentheti automatikusan a katonai bázis bezárását, amire Obama szerint szüksége van az USA-nak.
A katonai bázis területét az Egyesült Államok 1903-ban vette bérbe Kubától. Az 1959-es kubai forradalom után hatalomra jutott vezetés régóta követeli a bázis bezárását. Véleményük szerint a nemzetközi jogot is sérti az amerikai katonai jelenlét a szigeten. Az USA válasza erre az, hogy ők egy szabályos bérleti szerződés keretében vették bérbe a területet, és csak akkor lehet tárgyalási alap az átadás, ha már az érvényes bérleti szerződés lejárt.
A kubai elnök szerint nem igazán lehet reménykedni a tárgyalások átütő sikerében addig, amíg a kereskedelmi blokád fennáll, és nem adják vissza az amerikaiak a Kuba szerint illegálisan fenntartott katonai bázis területét.
Katonai szakértők sem tartják reálisnak a bázis leszerelését. Egyrészt stratégiai indokokat hoznak fel mellette, másrészt, és ez a komolyabb érv a bezárás ellen, a belpolitikai küzdelmeket olyan nagymértékben befolyásolja ez a kérdés, hogy annak előkészítése a közelgő amerikai elnökválasztás fényében nem tűnik jelenleg kivitelezhetőnek.
Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője elutasította a médiában fellángoló vitát. Ugyanakkor most is megerősítette, hogy Barack Obama elnök határozottan azon a véleményen van, hogy a tábort be kell zárni, mert a célját nem éri el, és csak arra jó, hogy az al-Kaida és más szélsőséges szervezetek toborzóbázisa legyen.
(Fotó: Europress/Getty Images)