Bár a szolgáltatás alig ismert a kubai internetezők előtt, a megkérdezettek jó része üdvözölte a Netflix szigetországbeli terjeszkedését, azonban abbéli aggályukat fejezték ki, hogy a kubai internet és a rendelkezésre álló technika aligha lesz képes a közeljövőben megfelelően kiszolgálni az online videószolgáltatókat. A neves kubai blogger – Yoani Sánchez – a Twitteren arról írt, hogy a Kubában az internetelérés nem egyéb afféle állami lehúzásnál, hiszen a szolgáltatás lassú, cserébe viszont rendkívül költséges.
Érdekes módon a világ több sarkát sok szempontból demokratizáló internet jelenleg az elvben a társadalmi egyenlőségre törekvő Kubában inkább csak az “egyenlőbbek” számára elérhető. Főleg a külföldi cégek munkatársai és a magas rangú kormánytagok rendelkeznek olyan internettel, amely lehetővé tenné a Netflix szolgáltatásainak igénybevételét. Amúgy is, Kubában kevesen rendelkeznek hitelkártyával, és a havi 8 dolláros díj is jócskán kívül esik a szigetország 11 milliós lakosságának átlagos anyagi lehetőségein.
Latin-Amerika egyébként is némileg a világháló perifériájára került. Míg Chilében, Brazíliában, Uruguayban és Argentínában helyi szinten drága, ám viszonylag elfogadható a széles sávú internetelérés, addig például az óceánokat átszelő optikai kábelhálózatra csak közvetetten csatlakozó Bolíviában egy csapnivaló 0,84 Mbps letöltési sebességet produkáló netkapcsolat ára a felháborító 10 000 forintot is meghaladja.