Zsúfolásig megtelt a Ramlila Maidan, a tömeg pedig éppolyan lelkes, vagy talán még lelkesebb volt, mint egy évvel ezelőtt, amikor Arvind Kejriwal először lett Delhi főminisztere. A kabinet, ahogyan akkor, most is metróval érkezett, és nem valamelyik luxusétteremben, hanem, Kejriwal házában, házikoszttal ünnepelte a győzelmet. Van mit.
Arvind Kejriwalt nem is olyan rég még politikai hullának tartották, miután botrányosra sikeredett főminiszterségét kurta-furcsán végezte be. Pedig előtte, vagy egy éven keresztül ő volt az indiai politika új csillaga. Kejriwal Anna Hazare, a korrupcióellenes nemzeti mozgalom nagy guruja mellett kezdte pályafutását. 2012-ben azonban összekülönbözött a mesterrel. Az idős guru a mozgalmat szerette volna mozgalomnak megtartani, és megmaradni a politikán kívül. Kejriwal azonban úgy érezte, itt az idő, és a politikai élet megtisztítását zászlajára tűzve pártot alapított. Az Egyszerű Emberek Pártja (Aam Admi Party – AAP) egyszerre ment neki az állampártként működő, végletekig korruptnak tűnő, balos Kongresszusnak, és a feltörekvő jobbos ellenzéknek a BJP-nek (Indiai Néppárt). Legfőbb témája a korrupció elleni harc volt. Egyszerű, puritán, az emberekkel közvetlen kapcsolatot tartó bázisdemokratikus politizálást ígért. Az már akkor is látszott, hogy Delhiben – ahol a legerősebb a középosztály -, van elsősorban bázisa az új erőnek. A regionális választásokon 2014 elején mérették meg először magukat.
A győzelem akkor felemás volt. Az AAP csak a második legerősebb párt lett a szövetségi állam törvényhozásában, és ahhoz, hogy kormányt alakítson, kellett a bukott baloldal, a Kongresszus támogatása. Ez helyből megosztotta a pártot. Kejriwal igazi 21. századi módszerrel – a pártszimpatizánsok sms-szavazásával döntötte el végül, hogy belemegy a koalícióba. 49 napig bírta. De ez a 49 is teli volt botrányokkal. Egy része láthatóan a gyakorlatlanság eredménye volt – amikor lakossági fórumot tartott a főminiszter nem gondoskodtak a biztosításról, és lelkes hívek össze-vissza taposták egymást. Más része várható volt – amikor meghirdette, hogy felére csökkentik Delhiben az áram árát, a szolgáltatók mindent megtettek, hogy ezt megakadályozzák. De voltak teljesen értelmetlenek is – párton belüli csatározások, felesleges akciók, elszólások és ámokfutások a médiában.
Amikor aztán – arra hivatkozva, hogy elvesztette többségét – lemondott, Kejriwalt leírták. Az országos választásokon áprilisban nem is ért el jó eredményt a párt. Nyárra korábbi jelentős értelmiségi holdudvarának nagy része éppúgy otthagyta, mint pénzes támogatói. Az országot megigézte az új miniszterelnök Narendra Modi. Pártja, a BJP olyan szövetségi államokban is képes volt előretörni – nem utolsó sorban hála a karizmatikus miniszterelnöknek – ahol korábban alig volt jelen, nemhogy győzhetett volna, Maharástrától Kasmírig.
Delhiben azonban – elsőként – megtört a lendület. Sőt. A lehető legváratlanabb forgatókönyv szerint alakultak a dolgok. A 70 tagú törvényhozásból 67 körzetben (!) az AAP jelöltje nyert. A kormánypárt, a BJP, három körzetet szerzett meg. A szövetségi államot korábban három cikluson keresztül irányító Kongresszus pedig egyetlen képviselőt sem küldhet a törvényhozásba.
Kejriwal így aztán nem mondhatja, hogy bárki akadályozná a munkáját a városban – tehet, amit akar. Csak rajta múlik, milyen eredményeket ér el, és ki tud-e majd törni Delhiből, vagy az AAP is egyike lesz India számos regionális pártjának. Azt mindenesetre bejelentette, jön a rezsicsökkentés, hamarosan felére esik az áram ára, kerül, amibe kerül.