A szaklapnak semmiképpen sem tekinthető Sunday Express az esetleges üzletről az “Argentína a Falkland-szigetek megtámadására is alkalmas repülőgépeket vásárol” című cikkében írt. Marco Giannangeli újságíró a brit védelmi minisztériumra hivatkozva állítja, hogy az Kirchner delegációja előrehaladott tárgyalásokat folytat a repülőgépek beszerzéséről.
Buenos Aires egyébként az után fordult keletre, hogy meghiúsultak az izraeli és a spanyol hadiipari konzorciumokkal folytatott tárgyalások. A Daily Express azt is tudni véli, hogy az argentin fél Moszkvával is üzletelt volna, azonban a kínai-pakisztáni gépekhez valamelyest előnyösebb feltételek mellett juthat hozzá az argentin légierő, így az oroszokkal nem jött létre egyezség.
Alig nyolc hónappal Cristina Kirchner mandátumának lejárta és két hónappal a Falkland-szigetekért vívott háború évfordulója előtt az argentin Tűzföldtől 700 kilométerre fekvő szigetek hovatartozásának kérdése ismét egyre sűrűbben jelenik meg az argentin médiában. A Falkland-szigetek jelentette jolly-jokert általában akkor húzzák elő a mindenkori argentin kormányok, amikor népszerűségüket egyéb negatív belpolitikai események tépázzák meg.
Szintén érdekes az argentin ellenzéki sajtó reakciója az FC-1/JF-17-esek vásárlásával kapcsolatban. Az argentin médiában a pakisztáni-iráni jetekről, mint “a Falkland-szigetek elérésére is alkalmas” vadászgépekről írnak. Ez a kijelentés önmagában meg is felel a valóságnak, hiszen az apró keleti sárkány valóban közel 1350km-es hatósugárral rendelkezik, így elvben képes elérni a brit fennhatóság alatt álló szigetet. Ebben azonban semmi új sincsen, hiszen az argentin légierő (AAF) Rio Gallegos-i bázisáról felszállva még a hatvanas években gyártott A-4-es Skyhawkok számára sem okozott problémát a szigetek elérése, amint azt a San Carlos-szorosban végrehajtott akcióról készült drámai felvételek is bizonyítják. Ezen A-4-esek modernizált változatai A-4AR néven egyébként mind a mai napig szolgálnak az (AAF) kötelékében.
A FC-1/JF-17-esek vásárlásában talán sokkal inkább az az érdekes, hogy míg az AAF korábban hagyományosan brit, majd észak-amerikai és izraeli repülőgépeket vásárolt, addig az elmúlt években – minden bizonnyal a gyér költségvetési források miatt is – egyre inkább a brazil, orosz és kínai gyártók felé tekintget. Tény, hogy a JF-17-es éppen megfelel egy olyan vásárlónak, mint Argentína, ugyanis a repülőgép beszerzési és üzemeltetési költségei viszonylagosan alacsonyak, fedélzeti rendszerei kompatibilisek mind a keleti mind a nyugati országok fegyverrendszereivel, repülési tulajdonságai és a Pakszitáni Légierő kötelékében elért eredményei pedig biztatóak.