A Swissleaks botrány mind nagyobb hullámokat kavar annak ellenére, hogy az adatok egy részét már 2008-ban közzétette a HSBC bank egy informatikusa. Csakhogy a neveket is tartalmazó listák csak mostanában láttak napvilágot a Le Monde című párizsi lapban. Még a lap egyik tulajdonosa, Bergé is felháborodott ezen, hiszen számos jó barátja szerepel a listákon. Az újságok emlékeztetnek rá, hogy a mexikói kábszer maffia éppúgy felhasználta a HSBC bankot pénzének tisztára mosásához mint a különböző afrikai gyémánt kereskedők, akik szinte egyetlen országban sem fizettek adót. Afrika dollár milliárdokat veszített a kieső közterhek miatt. Más kérdés, hogy egyes afrikai államok vezetői igen szoros kapcsolatban álltak, és állnak a gyémántkereskedő maffiával éppúgy, mint azokkal az ásványi kincseket kitermelő multikkal, amelyek előszeretettel kerülik el az adófizetést Afrikában,Európában vagy Amerikában.
Stuart Gulliver, a HSBC jelenlegi elnöke gondosan hangsúlyozza azt, hogy nem ő volt a bank főnöke, amikor a kérdéses ügyletek zajlottak. “Azóta már minden megváltozott, és a HSBC mindenben követi a szabályokat”- állítja Gulliver úr, a bankelnök. A bank botránya azért maradt viszonylag homályban, mert egybeesett a nagy nemzetközi pénzügyi válsággal, mely megrengette a globális gazdaság egész rendszerét. Azóta sokat szigorítottak a szabályokon. Már csak azért is, mert az erősen eladósodott államoknak egyre nagyobb szükségük van az adóbevételekre. A HSBC svájci kirendeltsége abban adott tanácsot a pénzes ügyfeleknek, hogy miképp mentsék off shore cégekbe pénzeiket. Belgiumban például márciusban kezdődik egy dúsgazdag indiai vállalkozó pere. Őt korábban báróvá nevezte ki Belgium királya, de a HSBC adataiból kiderült: óriási adócsalást illetve pénzmosást hajtott végre éveken át a bank segítségével. Egy vizsgálóbíró Belgiumban azt tervezi, hogy bíróság elé idézi a Honkong-Sanghaj bank egész akkori vezérkarát a több száz milliárd dolláros adócsalási ügyben.