A kritikusok méltatásai és a nagy nemzetközi filmfesztiválok díjai, köztük a Cannes-i legjobb forgatókönyvnek járó elismerés ellenére Oroszországban sokan fanyalogva fogadták a Leviatán című filmet. A kisember és a korrupt hivatalnok konfliktusát bemutató film leginkább az egyház és a politika képviselőinek nem tetszett, mert sokak szerint abban magukra, illetve az orosz kormányzatra ismertek. Sőt olyanok is voltak, akik a Nyugat támadásaként értelmezték azt az orosz nemzettel szemben – mondta Alekszandr Rodnyanszkij, a film producere a The Moscow Times-nak.
„Különösebb hatással nem volt rám, alkoholistának mutat bennünket, akik a saját mocskukban vergődnek. Esztétikai szempontból ellenzem a bemutatását és egyáltalán nem tudom, ki szerint érdemes megnézni” – nyilatkozta Tatyjana Trubilina, az egyik forgatási helyszín, Teriberka polgármestere a Flashnord.com hírportálnak még januárban.
Bár a Leviatán elkészítését az orosz Kulturális Minisztérium is támogatta, hazai (idén február 5.) premierjére hónapokat kellett várni. Az indok a tavaly nyáron életbelépett káromkodástörvény volt, amely tiltja a szitkozódást és a nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket a színpadokon, a filmekben, a tv-műsorokban. Márpedig az eredetileg 140 perces film bővelkedik a mocskos szövegben. Bár a javított változat ellenére néhány mozi bojkottálta a filmet és egyszerűen nem tűzte műsorára, csak az első napon 7,2 millió rubelt hozott Oroszországban.
Mindezek ellenére, még ha egyesek tagadják is, Oroszország nagy várakozással tekintett a vasárnap este elé: megkapja-e a Leviatán a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart Los Angelesben? A lengyel Ida című film győzelme miatti csalódottság ugyan érthető, de az azóta elhangzó vélemények megfogalmazói mintha megfeledkeznének a hónapokon át tartó otthoni civakodásról.
Vlagyimir Medinszkij, kulturális miniszter, tulajdonképpen apukaként vigasztalt, amikor kijelentette, hogy csak a nézők és az idő adja majd meg a film igazi értékét, és abban is biztos, hogy nagy sikerek várnak még a rendezőre. Ő egyébként még tavaly bonyolultnak nevezte a filmet és leginkább annak szerinte nem megfelelő nyelvezete miatt problémázott.
Oleg Zincov, a Vedomosztyi országos napilap újságírója már kevésbé diplomatikusan fogalmazott, mondván, úgy szerkesztették meg az Idát, hogy az biztosan megkaphassa az Oscart. Szerinte a fekete-fehér, Holokauszt-témájú film „teljesen halott és lélektelen, lecsupaszított séma.” Egyes kommentelők is osztják ezt a véleményt, a BBC orosz nyelvű oldala egy bizonyos @Yessimmovva Twitter-üzenetét idézte: „Kicsit kár, hogy az Ida legyőzte a Leviatánt. De ez persze politika, én mindent értek. Zvjagincev a következő filmjét majd a Holokausztról forgatja és átveszi az Oscart.
A RIA Novosztyi állami hírügynökség a német filmkritikusok megszólalásait gyűjtötte össze, akik szorosnak nevezték az idegen nyelvű filmek idei versenyét, és hangsúlyozták a Leviatán történetének egyetemességét. A rendező munkásságával kapcsolatban Andres Kilb, a Frankfurter Allgemeine kritikusának véleményét emelték ki, aki szerint nyugat-európai szempontból Zvjagincev egyáltalán nem kívülálló, hanem a klasszikus orosz mozi hagyományainak folytatója és nyilvánvalóan Tarkovszkij örököse.
Mindezekkel egy időben az ellenzéki Eho Moszkvi rádió honlapján megkérdezte hallgatóitól: „Ön örül-e, vagy inkább csalódott amiatt, hogy a Leviatán nem kapta meg az Oscart?” Bár az eddigi válaszadók 54 százaléka szomorkodik a vasárnapi eredmény miatt, a kommentek között többen is hangoztatták a prózai véleményt: „tökéletesen mindegy.”
Kép: Europress/AFP