A kongresszusi meghallgatása előtt alig néhány órával elhunyt Nisman szerint az AMIA-merénylet ügyében folytatott vizsgálatai alapján az argentin kormány több magas rangú tagját, így az államfőt, Cristina Fernández de Kirchnert is felelősség terheli azért, hogy az elkövetőket ez idáig nem sikerült az igazságszolgáltatás elé állítani.
Nisman halála után a formálisan bűnpalástolás vádjával indított ügy képviseletét február 13-án Gerardo Pollicita vette át. Tegnap azonban a bíróság úgy döntött: a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az államfő és a kormány támogatta volna az AMIA-robbantás iráni elkövetőit.
„Egyetlen olyan szilárd lábakon álló bizonyítékot sem találtunk, amely alátámasztaná az államfő elleni vádakat” – mondta Rafecas bíró. Közel 70 oldalas ítéletében azt is világosan kifejtette, hogy az iráni-argentin közeledés és az AMIA-robbantás kivizsgálásának akadályoztatása nem nyert bizonyítást.
Nisman ügyész szerint az argentin kormány egy Iránnal közös „olajért búzát” barter tető alá hozatalát segítendő vonta vissza az AMIA-merénylet elkövetésével gyanúsított iráni tisztviselők elleni Interpol-körözést, és gördített akadályokat az ügyet vizsgáló szakértők útjába. Rafecas arra is kitért, hogy Nisman állításaival szemben az argentin külügyminiszter, Héctor Timerman nem kérvényezte a nemzetközi bűnüldöző szervezetnél a körözések visszavonását. Éppen ellenkezőleg: több esetben is megerősítette azok szükségességét.
Természetesen Rafecas döntésével nem mindenki ért egyet. Elisa Carrió ellenzéki képviselő szerint a bíró a színfalak mögött egyezséget kötött a kormánnyal, az elnök asszony felelősségét vizsgáló eljárás leállításáért cserébe a kabinet nyomást gyakorolna az argentin bírói tanácsra, hogy az vonja vissza a Rafecas ellen helytelen bírói gyakorlat gyanújával indított vizsgálatot. Az Amado Boudou alelnököt komolyan érintő, Ciccione-ügy néven elhíresült botrány során ugyanis az eljárást vezető Rafecas bírói ellen komoly kifogások merültek fel, és el is távolították őt posztjáról, helyére a törvényhozás Ariel Lijót jelölte ki. Az ellenzéki vádakkal szemben azonban argentin jogi szakértők többsége – pártállástól függetlenül – egyetérteni látszik abban, hogy Nisman a vádjait nem tudta kielégítő bizonyítékokkal alátámasztani.
Eközben az argentin kormány keresztülvitte a törvényhozáson a hírszerzési szervek reformját szabályozó jogszabályt, amely feloszlatja a korábbi hírszerzési titkárságot, és egy, a parlament felső házának felelős új testületet felállítását írja elő. A törvénytervezet – amelyet Cristina Fernández terjesztett a honatyák elé – 131 igen és 71 nem szavazattal ment át, az eredmény azt jelenti, hogy a papírforma szerint a kormánypárti többség maga alá gyűrte az ellenzéket. Az új hírszerzési modell kritikusai szerint a kormány által hangoztatott „jobb áttekinthetőséggel és hatékonyabb jogi szabályozással” ellentétben a testület immár szorosabb kormányzati ellenőrzés alá került, és a személyzeti állomány is főként azon kabinet-hű hivatalnokok sorából verbuválódott, akiket nem érintett a tavaly decemberi elbocsájtási hullám.
Az argentin belpolitika egyébként igen mozgalmas heteket él, hiszen alig néhány napja annak, hogy a szövetségi bíróság megerősítette a Ciccione-ügyben Boudou alelnök ellen felhozott vádakat, tegnap pedig Cristinta Fernández több személycserét is jóváhagyott kormányában. Így Aníbal Fernández váltja Jorge Capitanich-ot a kabinetfőnöki poszton, illetve Juan Manzur egészségügyi minisztert Daniel Gollán követi a tárca élén. A leköszönő Capitanich és Manzur nagy valószínűséggel azért váltak meg tisztségüktől, hogy jelöltethessék magukat az októberben esedékes argentin választásokon.