Ha egy ujjlenyomatból meg tudják mondani, hogy ki vagy, akkor a “lélegzetlenyomatból” megtudják mondani, hogy érzed magad. Ezt állítja Raed Dweik orvos, aki a Clevelandi Klinika Légzőszervi Intézet Tüdőérrendszeri kutatóprogramjának a vezetője.
Az elmúlt két évtizedben Dweik a légzést molekuláris szinten vizsgálta, hogy felfedje mi folyik a testben. Mint ahogy a zárt térben kialakuló vízpára utal a víz összetételére, ugyanúgy a lélegzet is kapcsolódik mindahhoz, ami a vérben történik.
“A legtöbb ember a légzésre csak úgy gondol, mint amit a tüdő segítségével végzünk.” – mondta Dweik. “De mi rájöttünk, hogy a lélegzetből még az is megtudható, hogy mi történik a vérben.
Az olyan betegségek, mint a tüdőrák, a máj betegségei, szívelégtelenség, asztma vagy a gyulladásos bélbetegségek mindegyike rendelkezik egyedi “lélegzet-aláírással” – állítja Dweik. Az orvostechnikai következmények pedig jelentősek: a lélegzetvizsgáló készülékek ugyanolyan pontos képet mutathatnak, mint a hagyományos vérvizsgálat vagy a biopszia, csak sokkal olcsóbb és sokkal kevésbé invazív.
Néhány lélegzet-analizáló eszköz sokkal magasabban tudja kimutatni bizonyos molekulák jelenlétét, ahogy a képen is látható:
Néhány ilyen eszköz pedig pontosan kimutatja, hogy milyen molekulák vannak jelen, és milyen szinten, ez által az orvosok jobban meg tudják érteni a páciensek egészségi állapotát, könnyebben megtudják állapítani milyen betegségük van.
Dweik elmondta, hogy ideális esetben ez a készülék helyettesíthetne más diagnosztizáló eszközöket. “Az előnye ennek az eszköznek, hogy egyáltalán nem invazív, és intruzív. Bárhol, bármikor elvégezhető.” Akárhányszor megismételhető vele a vizsgálat, míg más tesztek, mint például a röntgen, korlátozva van biztonsági okok miatt.
Ám sajnos nem minden betegség rendelkezik saját “lélegzet-aláírással”. Dweik például nem talált jellegzetes lélegzet mintákat nyelőcsőrákos betegnél. Továbbá rájött, hogy elhízott betegeknek saját egyedi lélegzetmintájuk van.
“Ez sokkolt minket.” – mondta. “És ezért is kezdtem el gondolkodni azon, hogy a lélegzet már túlmutat a tüdőn. Most azt kell megvizsgálnunk, hogy az elhízás hogyan változtatja meg az emberek lélegzetét. Vajon az áll emögött, hogy ezek az emberek máshogy bontják le az ételeket? Mindenesetre ez sok kérdést felvet.”
Míg néhány “lélegzetlenyomat” felfedezése tudományos szempontból meglepő, az átfogó eredmények meglehetősen intuitívak. A nyugati orvoslás már korábban is úgy vélte, hogy a wellness, a jó lét, közvetlenül kapcsolódik a légzéshez. Az ókori görögök talán nem értették a légzés mechanikáját, de azt pontosan tudták, hogy elengedhetetlen az élethez.
Ma, a tudósok arra próbálnak rájönni, hogyha például valakinek agyrázkódása van – például egy focistának – akkor a “lélegzet-aláírása” hogyan kapcsolódik az agysérüléséhez. És bár Dweik úgy hiszi, hogy a lélegzet tesztelése a következő nagy orvosi áttörés, még szükség van technikai fejlesztésekre. Néhány ilyen eszköz olyan nagy, mint például egy mosógép, és a pácienseknek orvosi segítségre van szükségük, ahhoz, hogy használják. (Bár vannak olyan ballon-szerű eszközök, amelyeket lehetne használni olyan pácienseknél, akik nincsenek annyira jól, hogy utazzanak.) Néhány eszköz pedig nagyjából olyan nagy mint egy telefon, de ahhoz, hogy megfelelően működjön áramforráshoz kell csatlakoztatni, így nem teljes mértékben mozgathatóak.
A “légzéstesztelés Szent Grálja” az lenne, ha létezne egy alkoholszonda szerű eszköz, amit az ember magával tudna vinni és használhatna bármikor. – mondta Dweik. A gyártók már dolgoznak rajta. A Vantage Health NASA technológiát használ ahhoz, hogy kifejlesszen egy rák felismerő eszközt, amelyet az okostelefonokhoz lehetne kapcsolni.
Az ilyen hordozható eszközök segíthetnének az embereknek az egészségük otthoni ellenőrzésében, és segítségükkel, még a baj előtt megtudhatnák, hogy kórházba kell menni. Dweik továbbra is azon dolgozik, hogy minél több esetben vizsgálja a légzésmintákat. “Minél többet dolgozunk rajta, annál többet fogunk megtudni.” – mondta.