Milingimbi őslakói a yolŋu (yolngu) nyelvcsoport valamelyikét beszélik. A szigeten úgy ezren használják a yolŋu matha (yolngu matha) változatait. Az észak-keleti ausztrál yan-nhaŋut (yan-nhangu) 2012-ben már csak tizenöten beszélik.James Bentley az Ausztrál Nemzeti Egyetem kulturális antropológusa két évet töltött helyszíni kutatással a Krokodil-szigeteken. Célja az itt élő őslakók kultúrájának, társadalmi szokásaik, tengerhez fűződő viszonyuk megértése, részletes dokumentálása, és a kiveszőben levő nyelvhasználat újbóli felélénkítése.
A Krokodil-szigetcsoport az ausztráliai Északi Terület Szövetségi Államhoz tartozik. Nevét 17. századi holland felfedezőitől kapta az itteni sok krokodil miatt.
A yan-nhaŋu nyelvtana viszonylagos szabadságot hagy a szórendnek, így a szavak más sorrendben rengetegképp használatosak. Szokatlan igeragozásuknál hangulatkifejező szórészecskéket használnak. Főneveik melléknevek előtt s után is állhatnak. Nyelvük leírásához speciális karakterekre is szükség volt, mint például: ä, ḏ, ḻ, ṉ, ŋ, ṯ, ‘. Egyedi hangzásvilágukban előfordul zöngés zárhang, fogmeder-hang, a szájpadlás legmagasabb pontján képzett palatális hang vagy hangszalagzár.
Az antropológus munkájában hatalmas segítség volt a közösség 96 esztendős vezetője Laurie Baymarrwanga. Az ő közreműködésével jelenhetett meg 2003-ban az első Yan-nhaŋu szótár. Bentley, érdeklődésemre elmesélte, „az idős asszony 1993-ig alig 300 szót rögzített, de mostanra mi ketten mintegy 3500 szót gyűjtöttünk, melyek az összes őshonos ökológiai ismeretet tartalmazzák.”
A Charles Darwin Egyetem multidiszciplináris kutatását is Bentley vezeti. Az őslakosok természethez fűződő viszonyát – hat évszakot különböztetnek meg – s a megszerzett tapasztalatok ifjaiknak való átadását vizsgálják.
Tengeri nép lévén, elsődleges élelemforrásuk a halfajok sokasága, de fogyasztanak kenguruhúst is, az északi kurrajong fa termésének, a torokban szúró viszketést okozó szőrszálaitól megtisztított, sárga magvait hamuban sütik meg.
A kutató rendre látogatást tesz a törzsnél, idestova közel két évtizede van velük testben-lélekben. Több, a felnövő nemzedék életét segítő programot indítottak útjára. Ezek segítségével – mondja bizakodón Bentley – a yan-nhaŋu lurkók megtanulják kezelni a természet adta erőforrásokat, az iskoláskorúakkal megismertetik a nyelvet, és ösztönzik őket a szülőföldön maradásra.
A sziget természeti értékeinek védelmében indították 2010-ben a kombinált tengervédelmi és tengeri-teknősvédő programot (CIR). Más szervekkel együttműködve ügyködnek népük szent helyeinek megóvásán és a terület fajgazdagságának megőrzésén. A gyomnövényirtáson, krokodilveszély elhárításán túl tízezer négyzetkilométernyi tengerrész védelméről gondoskodnak (sok halfaj egyben szent állatuk is). Bentley pedig tovább fürkészi, hogy a változások miként hatnak az őslakosok mindennapi életére és nyelvükre.
Az őslakosok yan-nhangu törvénye, több ezer éve kimondja, az embereknek gondoskodniuk, kell rokonaikról, törődniük kell földjükkel, vizeikkel és nyelvükkel.
Laurie Baymarrwangga az ng.hu olvasóinak a következőket üzeni: „Bulungitj rom, binmunu wanha napuluma bayngu ngupanba rom ngatjiliyangumuru ga djaka wangalanga, minibi gurrutu ga yan.”– azaz „A jó törvény az a törvény, amelyet be kell tartani, ez gondoskodik az országunkról, a családjainkról, a nyelvünkről, ez az örök törvény.”
Forrás: National Geographic