Úgy tűnik, hogy sem a 17 éven felüli tehetségek mozgásterét elvi állásfoglalásában szabályzó és ahhoz most ragaszkodó Magyar Kajak-kenu Szövetség, sem pedig a lányából világbajnokot nevelő édesapja sem akadályozhatja meg Csipes Tamarát abban, hogy a jövő év elején férjével együtt Ausztráliába költözzön.. Egészen pontosan: a szövetség nem tudja, az edző-édesapa pedig nem akarja itthon tartani a tavaly az „Év Sportolónőjének” megválasztott, a londoni olimpiáról viszont lemaradt sportolónőt.
„Tamara egy cseppet sem lepődött meg azon, hogy a Magyar Kajak-kenu Szövetség nem járul hozzá ahhoz, hogy jövőre ausztrál színekben versenyezzen, de nekem úgy tűnik, hogy nem is ez a szándéka. Abban senki sem gátolhatja meg, hogy februárban – amikor minden szükséges okmány a rendelkezésükre áll – kettesben Ausztráliába költözzenek, abban viszont egyáltalán nem vagyok biztos, hogy ott edzeni és versenyezni is szeretne. Ha teljesen leáll, egy vagy két évre, vagy ne adj Isten örökre, azt szerintem nem a szövetség állásfoglalása, vagy egy esetleges szankció miatt fogja megtenni, hanem azért, mert most nincs benne tűz és kellő hajtóerő.” – nyilatkozta Csipes Ferenc a T-Mobile Sporthír Szolgálat munkatársának.
A nyári játékok előtt megrendezett U23-as Európa bajnokság óta Csipes Tamara gyakorlatilag áll, július óta nem versenyzett, de nem is edzett, illetve az édesapja tudtával csupán egyszer ment le a vízitelepre egy keveset sportolni. Hátránya a versenyzőtársaival szemben napról-napra csak növekedik, de szakmai vélemény szerint még mindig nem behozhatatlan.
„Amint megérkezik Tamara Ausztráliába és felveszi a kapcsolatot valamelyik klubbal, azonnal szembesülni fog azzal a rideg valósággal, hogy „odaát” a kajak-kenu az amatőrök sportja, pusztán abból, hogy valaki négy világbajnoki győzelemmel büszkélkedhet, és ma is a világ egyik legtehetségesebb kajakozó nőjének számít, nem lehet megélni. Férjének lesz állása, de Tamarának is arra kell felkészülnie, hogy előbb vagy utóbb, neki is munkát kell keresnie. Ennek csak azért örülök, mert ez az új helyzet gyökeresen megváltoztathatja a gondolkodásmódját, egyben a sportolói hozzáállását is. Egy év is bőven elegendő lehet ahhoz, hogy az élet megtanítsa arra, amire én a legjobb tudásom szerint sem voltam képes. Tíz évig küszködtem vele, az elmúlt években pedig már harcoltam is azért, hogy nagyobb szorgalomra és önfegyelemre késztessem. Közben felnőtt ember lett belőle, nemrégiben pedig feleség, ezért bízom rá, hogy a sorsát most már ő irányítsa.”
Csipes Ferenc szerint attól, hogy a lánya egy évet kihagy, később még lehet válogatott versenyző, olimpikon, sőt olimpiai bajnok is…
„Miután az olimpia után gyors egymásutánban három nagy vetélytárs is kivált a magyar női kajakválogatottból, Tamara egyébként sem gyenge itthoni pozíciója csak erősödhetett volna, de ezt magától is tudnia kellene. Még csak 23 éves, fiatalabb, mint a riválisainak a többsége, ezért sem szabad leírni. Ha viszont nem tér vissza az edzésekre, akkor gyorsan kikerül abból a körből, akik azt tervezik, hogy az egyesben labdába szeretnének rúgni. Négy-öt hónapos semmittevés után viszont már abban sem reménykedhet, hogy a négyesben talán még számításba veszik. Eddig egy viszonylag jól kereső élsportolónak számított, aki azt csinálhatta, amit szeret, és amihez megvan a tehetsége. Erről a lehetőségről lemondani az én felfogásom szerint maga a tékozlás, de mint mondtam, az élet pofonjai olykor jobb tanítómesterek, mint egy anya és egy apa, akik közül ráadásul az egyik edzőként tíz éven át kitette a lelkét a lánya sportolói álmainak a megvalósulásáért…”
Forrás: mob.hu