Első ember az űrben – interjú Gagarin lányával
Holnap lesz 53 éve, hogy Jurij Gagarin elsőként repült az űrbe az emberiség történetében. Holnap lesz egy éve, hogy Oroszországban bemutatták a Gagarin. Első az űrben című filmet. Holnap lesz tíz napja, hogy kérdéseket tehettem fel Galina Gagarinának, Gagarin második lányának.
A Gagarin űrutazását feldolgozó, tavalyi, orosz filmet sokan vádolták patriotizmussal. A film nagyszabású, a történet is az. Miközben néztem, végig arra gondoltam, milyen érzés lehetett? Amikor 1961. április 12-e reggelén Gagarin felébredt, vajon mi járt a fejében, és a kilövéskor, és amikor földet ért? Mit érezhetett German Tyitov, a tartalékos, amikor ugyanaznap felvette a szkafandert? Szergej Koroljov, a főkonstruktőr mit érzett, amikor a Vosztok-1 a Föld körüli pályára állt? Mi járt aznap Gagarin felesége, Valentyina fejében, egy két éves és egy egyhónapos kislánnyal? És Gagarin szülei? Vajon, milyen érzés volt, amikor megtudták, hogy az az ő fiuk? Sajnos, őket már nem kérdezhetem meg. Viszont a moszkvai Plehanov Intézet tanára, Galina Gagarina, aki akkor volt egy hónapos, e-mail interjút adott.
– Látta-e a tavalyi, Gagarin. Első az űrben című filmet? Hogy tetszett?
– Igen, láttam, az elkészítésében is részt vettem, a forgatókönyvnél segítettem. Összességében a film nem sikerült rosszul, bár vannak kérdéses momentumok. Különösen a jelöltek közötti leplezetlen, nyílt versengés. Valójában ilyen nem volt. Nagy barátságban éltek az űrhajósok, sokat beszélgettek, vendégségbe, színházba jártak, stb. Tetszettek viszont a színészek. Érezhető, hogy a készítők maximálisan törekedtek a történeti hűségre. A filmet nem a premieren, hanem egy átlagos moziban néztem meg és átütő volt a reakció, különösen a fiatalok körében. Mindenki könnyes szemmel hagyta el a termet. Melegen fogadták a filmet, csak az a kár, hogy nagyon rövid ideig ment a mozikban.
– Amikor az édesapja meghalt, ön hét éves volt. Hogy emlékszik rá? Milyen apa volt?
– Jól emlékszem az apámra. Nagyon szerető, gyengéd, gondoskodó apa volt. Soha nem utasította el gyermeki kérdéseinket, mindig igyekezett a legőszintébben válaszolni rájuk. Kevés szabad ideje volt, sokat volt a Zsukov Hadi Akadémián, amit kiválóan végzett el. A vezető szakértők szerint, ha tovább tanult volna, ő maga is tudós lehetett volna. Rengeteget utazott, ráadásul mindezt munkája mellett – az Űrhajósok felkészítő központjában a nyári kiképzés vezető helyettese volt. Minden szabad percét igyekezett velünk, gyerekekkel tölteni. Együtt voltunk az ünnepeken, újévkor. Egyszer télapónak is beöltözött és úgy elmaszkírozta magát, hogy nem ismertük meg. Piknikezni is jártunk az erdőbe, ahol apu egyszer talált egy kis nyulat, amit haza vittünk. Megnőtt és az összes szobanövényünket megette, visszaengedtük az erdőbe. Nyaralni a Krímbe mentünk. Apu a Fekete-tengerben tanított meg úszni és ketten jó messzire jutottunk a parttól. Vele viszont semmitől sem féltem. Sokszor hívták a híres úttörőtáborba, az Artyekba, ahová nagyon szívesen ment és ahol sok gyerekkel találkozott a Szovjetunióból és más országokból. Ezekre a találkozókra mindig magával vitt bennünket.
– Hosszú ideig nem volt világos, pontosan hogyan halt meg 1968-ban. Mit mondtak önöknek?
– Sok verzió van apu halálával kapcsolatban, a szakértők azonban állítják, hogy egy szuperszonikus repülő okozta a tragédiát, amely valahogyan túlságosan közel került apu gépéhez.
– Hogy van Valentyina Gagarina, az ön édesanyja?
– Anyu nagyon aktív, nyáron biciklizik, annak ellenére, hogy jövőre lesz nyolcvan éves. Nagyon ügyes, aktív életet él.
Kép: Europress/AFP