Az ukrajnai válságot kizárólag Oroszország okozta, és megoldása is kizárólag Oroszországon múlik – hangoztatta Balás Péter, az Európai Bizottság által az ukrajnai reformok támogatására létrehozott csoport vezetője, az uniós intézmény külkereskedelemmel foglalkozó igazgatóhelyettese egy brüsszeli pódiumbeszélgetésen.
A német Hanns Seidel Alapítvány által az ukrajnai válság témájában szervezett szerda esti rendezvényen a magyar uniós tisztségviselő emlékeztetett az elmúlt évek azon fejleményeire, amelyek során Moszkva olyan helyzetbe hozta Ukrajnát, hogy az választási kényszer elé került: vagy csatlakozik a 2009-ben létrehozott orosz-kazah-fehérorosz vámunióhoz, vagy szabadkereskedelmi megállapodást köt az Európai Unióval, amiről egyébként már 2007-ben megkezdődtek a tárgyalások.
Balás Péter utalt rá, a vámunió tagja külön, csak a saját nevében nem köthet szabadkereskedelmi megállapodást senki mással.
“Megítélésünk szerint nem volt szükségszerű, hogy ilyen választási kényszer elé állítsák Ukrajnát, illetve a térség más országait” – mondta. Kifejtette, hogy adott volt a szintén orosz vezetésű Független Államok Közösségének (FÁK) kereskedelmi rendszere is, amely “sokféle módon kiterjeszthető lett volna” olyan árucikkek külkereskedelmi forgalmának a vámmentessé tételére, illetve a szolgáltatásokra és a beruházásokra, amikre most nem terjed ki a FÁK-mechanizmus. Egy ilyen kiterjesztett FÁK-szabadkereskedelmi rendszer nem állította volna olyan választási kényszer elé a résztvevőket, mint amire a vámunió kötelez – magyarázta el Balás Péter.
A rendezvényen Kosztyiantin Jeliszejev, Ukrajna EU-nagykövete a hallgatóság soraiból feltett kérdések egyikére kormánya azon álláspontját ismételte meg, miszerint Ukrajna föderációvá alakítása katasztrófához, az ország szétzilálódásához vezetne.
Szerinte az orosz nyelv használatának kérdését túldramatizálják, valójában nincsenek súlyos feszültségek Kelet-Ukrajna ukrán, illetve orosz nyelvű lakosai között. Ő maga is Kelet-Ukrajnából való, és oroszul beszél a családjával – jegyezte meg. Elképzelhetőnek nevezte az orosz nyelv hivatalos nyelvvé – de nem államnyelvvé – minősítését, és hozzátette: tekintettel kell lenni más, szintén Ukrajnában élő nemzetiségekre is. Példálózó felsorolásában elsőként a magyarokat és a zsidókat említette. Kiemelte, hogy a növelni kell a regionális jogköröket kulturális és gazdasági téren egyaránt.
A nagykövet szerint országa nem törekszik NATO-tagságra, nem fenyegeti Oroszországot, illetve az oroszokat, pusztán egyvalamit akar elérni: “az EU értékeit importálni Ukrajnába, beleértve az ország keleti részét is”.