Ez év elején ismertette honfitársaival Kazahsztán elnöke az ország növekedését célzó hosszú távú stratégiáját. A Kazahsztáni út – 2050 elnevezésű program célja, hogy az országot a világ vezető harminc országa közé emelje és ezzel együtt fokozatosan javítsa a lakosság mindennapi életét. A kijelölt prioritások között jelentős szerepet kapnak az ország olaj-, és gázfeldolgozó szektorai. Milyen lépéseket is terveznek egészen pontosan a kazah gazdasági fejlődés folytatását illetően az adott területen? Hazai szakértőket kérdeztünk.
„A XXI. századi Kazahsztán – két évtized alatt a „nulláról” tehetséges, szorgalmas, türelmes emberek által létrehozott ország! Ez a közös gyermekünk, amelyre büszkék vagyunk! Ez a mi nagy alkotásunk, amelyet végtelenül szeretünk!” – ezekkel a szavakkal kezdte üzenetét Kazahsztán elnöke, Nurszultan Nazarbajev 2014 januárjában. A közép-ázsiai ország feje a pozitív változások folytatása érdekében és a kazah gazdaság tökéletesítése érdekében hirdette meg hosszú távú programját: Kazahsztáni út – 2050 – egy cél, egy érdek, egy jövő.
Az utóbbi időben nemcsak Kazahsztánban, de tulajdonképpen az egész világon sokat beszélnek az ország dinamikus növekedéséről, mindenekelőtt a gyorsan fejlődő kazah gazdaságról. A Szovjetunió felbomlása után az új államok saját, független gazdaságok megteremtésére törekedtek a privatizáció, az ár liberalizáció, a nemzetközi vállalatokkal kötött együttműködés, stb. segítségével.
Nagy eredményeket ért el ezen az úton Kazahsztán és nagyon sikeresen tudott bekapcsolódni a világgazdaság pénzügyi rendszerébe. A Független Államok Közössége tagjai közül, Oroszország után, Kazahsztán a második leggyorsabban növekvő ország – mindenekelőtt saját olaj-, és gázipara miatt. Ma a világ első tíz olajtermék exportőrei között van Kazahsztán.
Magyarországon szintén nem egyszer említették már jó példaként Kazahsztánt a posztszovjet államok közül. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor fantasztikusnak nevezte a kazah gazdaság eredményeit. Kazahsztán miniszterelnöke, Karim Maszimov budapesti látogatásán, június 3-án stratégiai partnerségről írt alá megegyezést a két ország. Az aláírást követő sajtónyilatkozat során Orbán Viktor megemlítette, hogy a magyar technológia és a kazah tőke közösen erősíthetik a kétoldalú kapcsolatokat. Karim Maszimov pedig kijelentette, hogy Kazahsztán kész betölteni a híd szerepét Magyarország és Közép-Ázsia állami között, illetve buzdította a magyar üzletembereket, hogy aktívan használják ki a kazah lehetőségeket.
A kétoldalú kapcsolatok egyik jó példája Kazahsztán és a magyar olajipari vállalat, a MOL több évtizedes együttműködése. Az olajfelhasználás területén Magyarország fontos partnere Kazahsztánnak. A magyarok már a Szovjetunió felbomlása előtt is részt vettek a szénhidrogén kutatásában és kitermelésében, például a Tengiz lelőhelyen. A magyar részvétel az 1990-es években is folytatódott és ma is tart.
– Jelenleg a MOL két kutatási blokkal – Severni Karpovski és Fedorovski – rendelkezik Kazahsztánban és további lehetőségeket keres – mondja a kazah projektekről Pócs István, a vállalat munkatársa. A Fedorovski blokkban kereskedelmi mértékű gáz, gázkondenzátum és olajtalálatot érnek el. Ezzel kapcsolatban Pócs István hozzátette, hogy a találat az észak- nyugat-kazahsztáni terület (Uralszk térsége) elmúlt 15 évének legnagyobb találata. A Fedorovski blokkot a kazah nemzeti olajvállalattal (KazMunajGaz), valamint a kínai FIOC céggel közösen tárták fel (a KMG 50, a MOL 27.7, a FIOC pedig 22.5 százalékot biztosít) és ahol a MOL adta a vezető technikai szakértelmet.
A mező termelésbe állításához több százmillió dollárt fektetnek be az elkövetkező években. Így az uralszki térség az egyik legnagyobb beruházásának tekinthető. Ezenkívül Pócs István arra is felhívta a figyelmet, hogy a gázüzem felépítése további munkahelyeket teremt, illetve a bevételek segítségével a térség szociális programjait is támogatják.
(Térkép: Ve.free-travles.ru)
A kazah gazdaság növekedésével kapcsolatban Karim Maszimov budapesti látogatásakor Orbán Viktor az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) létrehozását is megemlítette, amelyet a magyar miniszterelnök nagyon előnyös lépésnek nevezett. A szövetség létrehozásáról szóló egyezményt idén május 29-én írta alá Asztanában Oroszország, Belorusz és Kazahsztán elnöke. Az EGU jövő év január 1-én kezdi meg működését. A szövetség fő célja a résztvevő államok gazdaságának erősítése és modernizációja, illetve versenyképességük növelése a világpiacon. A tervek szerint az alapító államokhoz hamarosan Örményország és Kirgizisztán csatlakozhat.
Hogyan segíthet Kazahsztánnak az Eurázsiai Gazdasági Unió? Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy az EGU kizárólag gazdasági közösséget jelent. Az eurázsiai gondolat nagy támogatója, Nurszultan Nazarbajev számtalanszor hangsúlyozta – az EGU a tagállamok politikai szuverenitását teljes mértékben tiszteletben tartja. Sőt, hogy biztosítsa a hazai és nyugati kétkedőket, nem a Szovjetunió feltámasztásáról van szó, többek között Törökország csatlakozását is javasolta. A kazah sajtóban az első miniszterelnök helyettes, Bakit Szagintajev is beszélt, hangsúlyozva, hogy a projekt előkészítése során kizárták a nem gazdasági kezdeményezéseket és ragaszkodtak ahhoz, hogy ne engedjék meg a szerződés politizálását, illetve keretein belül a nemzeti kompetenciákkal kapcsolatos kérdések tárgyalását.
Másrészt viszont Deák András, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa rámutatott a Szovjetunió felbomlása óta az EGU az első és legjelentősebb gazdasági szervezet a térségben.
– Igaz, ma még elsősorban az EGU politikai jelentősége és üzenete a fontosabb, mint maga a gazdasági ereje, összefogása – mondja Dorogi Sándor, Közép-Ázsia kutató. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, minden szerződés annyit ér, amennyi megvalósul belőle, és ez teljes mértékben érvényes az EGU-ra is. A szervezet életképessége, a jövője és sikere azon múlik, hogy a tagállamok mennyire veszik komolyan a közösen elérendő célokat, és mennyiben képesek (és akarnak!) alkalmazkodni egymáshoz, idomulni az együttműködéshez.
Kazahsztánnal kapcsolatban Dorogi Sándor elmondta, az EGU erősen felgyorsíthatja az ország gazdasági növekedésének ütemét.
Az EGU és az energiahordozók kapcsolatáról a kazah sajtóban az orosz miniszterelnök első helyettese, Igor Suvalov beszélt: a következő tíz évben a tagállamok létrehozzák saját, közös olaj-, és gázpiacukat. Karim Maszimov, kazah miniszterelnök szintén hangsúlyozta, hogy az EGU jelentős gazdasági lehetőségeket ad a stabil és tartós kazah növekedésnek a világgazdaság jelenlegi viszonyai között.
Maga Nurszultan Nazarbajev elnök szerint Kazahsztán hosszú távú előnyöket kaphat az új uniótól, mindenekelőtt gazdasági szempontból – tájékoztatott az államfő sajtóirodája. Véleménye szerint figyelembe kell venni, hogy Kazahsztánnak nincs kijárása a tengerhez, amelynek lehetőségét viszont a szomszédos államok biztosíthatják, ahogy szállítói infrastruktúrájuk elérését is.
Kazahsztán infrastruktúrájának és logisztikai potenciáljának növelése az egyik legfontosabb prioritása a 2050-es stratégiának. Nurszultan Nazarbajev év eleji programjában ezen területek fontosságát és fejlesztésük szükségességét hangsúlyozta a kazah gazdasági növekedés folytatása érdekében. Ezzel kapcsolatban a közel jövőben megvalósítják a Nyugat-Európa-Nyugat-Kína folyosót, a vasutat Türkmenisztánba és Iránba, kijárattal a Perzsa-félszigetre. Jövő évben megépítik az 1200 km hosszú új vasutat, a Zsezkazgan-Salkar-Bejneu útvonalon, amely közvetlenül köti össze az ország keleti és nyugati részeit. Ez egyrészt megnyitja az utat Európa felé a Kaszpi-tengeren és a Kaukázuson keresztül, másrészt keletre a Csendes-óceánon található Lianyungang kikötő felé.
A szállítói infrastruktúra, különösen az olajalapú termékek export rendszere fontos szerepet játszik a kazah-kínai kapcsolatokban. Kína elnöke még tavaly szeptemberben, Asztanában felvetette a Selyem út gazdasági övezet létrehozását. A kínai kezdeményezést kész elfogadni Kazahsztán, mert az ország legkülönbözőbb szféráit fogná össze, például a pénzügyeket, a befektetéseket, a gazdaságot, a kereskedelmet, a szállítást és a kultúrát. Januári üzenetében Nurszultan Nazarbajev hangsúlyozta Asztana és Peking kapcsolatainak fontos szerepét a gazdasági növekedést illetően.
Ezt erősen alátámasztja a kazah elnök utolsó kínai látogatása május közepén. Nurszultan Nazarbajev és kínai kollégája, Hszi Csin-ping május 19-én részt vettek a kazah logisztikai terminál megnyitó ünnepségén a csendes-óceáni Lianyungang kikötőnél. A létesítmény földrajzi fekvése nagyon előnyös, mert tengerrel köti össze Kazahsztánt, vasúttal kapcsolja a legnagyobb kínai városokhoz, tengeri utat nyit Japán Oszakai és Dél-Korea Puszan kikötőjéhez.
Térkép: www.zonakz.net
Lianyungang terminál segítségével Kazahsztán nemcsak a csendes-óceáni térségre jut ki, hanem a szárazföldi úthoz képest 3,5-szer rövidíti le az oda vezető utat. A tervek szerint jövő év végére az export és tranzit szállítmányok mértéke eléri a 250.000 TEU-t (TEU=húsz láb hosszúságú fémkonténer) és ez a mutató a következő öt évben duplájára emelkedhet.
Ugyanezen a májusi napon a Lianyungang terminál megnyitásán kívül Sanghajban Nurszultan Nazarbajev és Hszi Csin-ping a kétoldalú kapcsolatok, pontosabban a tranzit, a kereskedelmi-gazdasági, pénzügyi-befektetői és mezőgazdasági területekkel kapcsolatos kérdésekről is tárgyaltak. Az államfői találkozón egy sor kétoldalú szerződést írtak alá. Többek között a kínai CITIC és a kazah AO FNB Samruk Kazyna az olaj-, és gázipar, illetve az ércbányászattal kapcsolatban írtak alá kölcsönös megértési és együttműködési szerződést. A kínai Eximbank és a Kazah Fejlesztési Bank a TOO Petro kazah olajvállalat finanszírozási projektjéről, azaz a Csimkent olajvállalat rekonstrukciójáról és modernizációjáról. A kínai CNPC és a KazMunajGaz 150 millió dolláros projektje a következő két évben Almati megyébe épít olaj-, illetve gáz vezetéket.
Kínán kívül jelentős befektetésekkel van még jelen Kazahsztánban az Amerikai Egyesült Államok, Hollandia, Nagy-Britannia, Kanada, valamint olyan nagy vállalatok, mint például a Chevron, az ExxonMobil, az RDS, a Lukoil, vagy az ENI. Kazahsztán legfontosabb export partnere Oroszország, a közép-ázsiai országok és az Európai Unió.
A felsorolt nemzetközi szerződések jól mutatják, mekkora figyelmet is fordít Kazahsztán az infrastruktúra fejlesztésére. Dorogi Sándor véleménye szerint az ország előrelátóan erősíti az egyéb területeket az energetikain kívül. Jelenleg a kazah olajfeldolgozó ipar az éves GDP 20 százalékát adja. Kazahsztán azonban éppen ezt kívánja kihasználni. Amíg az olaj és gáz világpiaci ára magas fel kell futtatni a termelést a kazah gazdaság többi területe, azaz a mezőgazdasági, ipari, nanotechnológiai, stb; pénzügyi bázisának megerősítése érdekében. Emiatt a januári program hangsúlyozta a tudományalapú gazdasági modell meghonosításának gyorsítását és a nem nyersanyagalapú termékek részesedésének 70 százalékosra növelését a kazah export lehetőségekben.
Ez a hosszú távú tervezet, a kínai, a maláj és a török példát követve, a XXI. század kihívásaira kíván felkészülni és reagálni. Az állampolgárok életét évről-évre javítani igyekvő elgondolás a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak mutatóit tekinti viszonyítási alapnak. A szervezet 34 olyan államot tart számon, amelyek a világ GDP-jének több mint 60 százalékát adják és amelyek jelentősen modernizálták saját gazdaságukat. Ezekhez az államokhoz hasonlóan Kazahsztán is a gyökeres modernizáció, a nagy befektetések, a tudományos fejlesztések, a növekvő termelékenység és üzleti szféra, valamint az emelkedő életszínvonal útjára kíván lépni.
A cél érdekében elengedhetetlen a gazdasági növekedés fenntartása. Januári üzenetében, számos előrejelzés alapján Nurszultan Nazarbajev kijelentette, a következő 15-17 év nagy lehetőségeket tartogat Kazahsztán számára. Az ország fő feladata tehát hatékonyan kihasználni ezen időszak lehetőségeit.