Újra használnák a kubai radarállomást az oroszok

Oroszország és Kuba elvi megállapodást kötött a Havanna közeli radarállomás újbóli használatba vételéről, amelyről Moszkva 2001-ben anyagi okok miatt és az Egyesült Államok követelésére mondott le – tudta meg a Kommerszant című orosz napilap.

A tekintélyes politikai-gazdasági napilapban szerdán nyilvánosságra hozott értesülést az orosz hatalmi körökben többen is megerősítették.

A lourdesi állomást 1962-ben kezdték építeni, és az 1967 óta működik. A hidegháború éveiben a szovjet felderítés céljait szolgáló, legnagyobb külföldön lévő jelfogó berendezésként üzemelt 250 kilométerre az Egyesült Államok partjaitól. Előbb a Szovjetunió, majd Oroszország használta. A Kommerszant közlése szerint a kubai radarállomás az orosz hadsereg vezérkarának 6. számú felderítő igazgatóságát, a hírszerzést, a kormányzati felderítő szolgálatot, a haditengerészetet is kiszolgálta.

Az orosz lapnak név nélkül nyilatkozó források elmondták: Moszkva már néhány éve tárgyal a rádiólokátor állomás használatáról Havannával, az egyezménytervezetet Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteki kubai látogatásán véglegesítették. Akkor jelentették be azt is, hogy Oroszország elengedte Kuba adósságának 90 százalékát, amely körülbelül 32 milliárd dollárt tesz ki (mintegy 7300 milliárd forint).

A Kommerszant értesüléseit sem az orosz védelmi minisztériumban, sem az orosz hadsereg vezérkaránál nem kommentálták.

A név nélkül nyilatkozó források egyebek közt az orosz-amerikai viszony fagyossá válásával magyarázzák a lourdesi radarállomás használatához való visszatérést. “A kapcsolataink még jóval Ukrajna (az ukrajnai válság) előtt megromlottak, s lényegében egyáltalán nem is álltak helyre, egyes időszakok kivételével” – mondta a védelmi minisztériumi magas beosztású illetékes, aki szerint “Moszkvának minden oka megvolt arra, hogy újjáélessze ezt a projektet”.

A Kommerszant információi szerint nem lesz akkora a személyzete az oroszok által újra használni tervezett kubai radarállomásnak, mint 2001 előtt. A Szovjetunió idején 3 ezer, az 1990-es években pedig körülbelül 1,5 ezer ember dolgozott a Lourdesben.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez