Ezért nem lesz Moszkvában második Majdan

Vlagyimir Putyin két évvel ezelőtti újraválasztása és az ukrajnai események, főleg a Krím-félsziget visszacsatolása óta erőteljesen megnyirbálták a civil szféra jogait Oroszországban. Bővebben erről Tánya Loksina, a Human Rights Watch jogvédő szervezet oroszországi vezetője írt egy összefoglaló cikket.

Loksina, a The Moscow Times-ban megjelent írásában kifejti, mennyire meglepte őt Putyin visszatérését követően a diszkriminatív és elnyomó törvények elfogadásának gyorsasága és a kormánnyal szemben kritikusan gondolkodók üldözése. Ennek következtében a független média és a civil szféra is kevésbé aktívvá vált.

Az idei téli olimpiát megelőző időszak volt az egyedüli, mely átmenetileg kisebb fellélegzést hozott az érintetteknek. Loksina szerint azonban a játékok után és a Krím-félsziget visszaszerzésével a helyzet sokkal rosszabbra fordult.

A Moszkva Ukrajna politikájával egyet nem értőket az állami médiában “ötödik hadoszlopnak” vagy egyszerűen “nemzeti árulóknak” bélyegzik. Utóbbi kifejezést egyébként Putyin a Krím visszafoglalását bejelentő március 18-i beszédében használta.

A Lenta.ru független hírportál főszerkesztőjének márciusi menesztése után a kritikusok leginkább az egyéb internetes oldalakon kaptak hangot, az orosz vezetés azonban ezek ellen is felvette a harcot. Számos oldalt tiltottak be azzal az indokkal, hogy szélsőséges nyelvezetet használnak, illetve tömegtüntetésekre szólítanak fel. A leglátogatottabb blogokat regisztrációhoz kötötték, hogy az állami cenzúrát alkalmazni lehessen rajtuk. Emellett kötelezik az oldalakat a felhasználói aktivitások tárolására és az állami szerveknek való kiadására. Egy júniusban elfogadott törvény szerint a közösségi oldalakon történő, szélsőségekre való felhívás akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható. 2016-tól pedig orosz állampolgárok nem tárolhatnak személyes adatokat külföldi szervereken.

2012 novemberében fogadták el a hírhedt törvényt, mely a külföldi finanszírozású szervezeteket “külföldi ügynököknek” bélyegzi. Ráadásul idén nyártól az Igazságügyi Minisztérium az érintettek hozzájárulása nélkül is ebbe a kategóriába sorolhat bárkit.

Ezzel párhuzamosan a tüntetéseken való részvétel büntethetőségét is növelték, a be nem jelentett nyilvános összejövetelekével egyaránt. Loksina szerint ennek egyértelmű célja elrettenteni az embereket egy, a kijevihez hasonló tüntetéssorozat kirobbantásához.

A Human Rights Watch oroszországi vezetője egy 19. századi író szavaira utalva úgy fejezte ki reményét a jövővel kapcsolatban, hogy “a súlyos orosz törvényeket nagyban enyhíti azok betartatásának lazasága és szelektáltsága.” Ezzel együtt még mindig példátlannak tartja az elmúlt éveket az ország rendszerváltás óta eltelt bő húsz évében.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez