Az öt méter magas alkotás egy hónapig sem állt a helyén, a dohai tengerparti sétányon. Addig viszont kiélezett viták tárgya volt. A vallási konzervatívok elveik botrányos megsértését látták benne. Az iszlám jogtudomány tiltja emberek vagy állatok ábrázolását, hogy elejét vegye a bálványozásnak. Néhány iszlám országban mégis vannak ilyen szobrok, de a régivágású öböl menti monarchiákban nem. Az egyik ellenző twitterező például azt írta: a fiatalok modern művészetet látnak ebben. Gyermekeink nem tudják megkülönböztetni a rosszat a jótól, vagyis a haramot, a tiltottat a halaltól, az üdvöstől. Szaúd-Arábiába déli részén a helyi hatóságok nyáron szétzúztak több lószobrot egy körforgalom ölelte téren. Előzőleg a királyság legfőbb vallási vezetője levélben kérte a kormányzót: semmisítsék meg az alkotást, mert az “nagy bűn”.
A katari múzeumok igazgatósága azután vásárolta meg a vitatott szobrot (amelyet egyébként egy Zidanhoz hasonlóan algériai gyökerű művész jegyez), miután azt kiállították a párizsi Pompidou Központban. Zidanék a nyarat egy olaszországi üdülőhelyen töltötték, onnét érkeztek rövidéletű katari köztéri szereplésükre. A vihart kavaró szobor egyébként nem tűnik el Dohából. Az Arab Modern Művészetek Múzeumába kerül, ahol a jövő év elejéig egy vendégkiállítás része lesz. Igaz, ott már a négy fal között.