Engedély nélkül vizsgálták meg a Kheopsz-piramist

Felülvizsgálnák a Gízai-fennsík piramisainak biztonságára vonatkozó intézkedéseket az egyiptomi hatóságok, miután német kutatók engedély nélkül vettek mintákat Kheopsz fáraó piramisának egyik kamrájából. Az ügybe, úgy tűnik, még az Interpolt is bevonják.

 

A 146,6 méter magas gízai Nagy Piramist, a világ hét ókori csodájának egyikét időszámításunk előtt 2638-2613 között emelték Kheopsz fáraó sírhelyéül. Összesen 2,3 millió kőtömbből építették, amelyek össztömege elérte a 7 millió tonnát.

Dominique Görlitz chemnitzi természettudós és Stefan Erdmann kutató áprilisban tért vissza Egyiptomból Németországba, ahol saját elmondásuk szerint mintákat vettek a piramisból, majd átadták azokat a drezdai Fresenius Intézet laborjának.

A két férfinak volt engedélye arra, hogy belépjen a gízai Nagy Piramisba, arra azonban nem, amit ott tettek. A királyi kamrában a festék fedőrétegéből kapartak le finom mintákat. Ezután létrával felmásztak a felette lévő tehermentesítő kamrába is, ahol szintén egy kis felületen festéket kapartak le a falról. “Nem gondolkodtam, nagyon spontán döntés volt” – vallotta be Erdmann, aki elmondása szerint fél életét Egyiptomban töltötte, és soha semmi rosszat nem tett.

Az ügyben az egyiptomi régészeti minisztérium adott ki közleményt hétvégén. Mohammed Ibrahim miniszter hallatlannak nevezte, hogy valaki ilyet tegyen a világ hét csodájának egyikével. “A Kheopsz-piramis nem holmi kőfejtő, ahonnan minden hobbirégész kénye-kedve szerint egyszerűen hazavihet egy-egy követ.”

Erdmann nem érti, miért kellene bevonni az ügybe az Interpolt. Mint mondta: a leleteket megvizsgálják a Fresenius Intézetben, az eredményeket pedig megosztják a nyilvánossággal is. Levelet is írtak, amelyben mindenért bocsánatot kérnek, ráadásul a mintavételért is fizetnének.

A kairói német nagykövetség elítélte a mintavétel tényét, és azt is, hogy a mintákat végül kivitték Egyiptomból. Az egyiptomi sajtóhoz vasárnap eljuttatott állásfoglalás szerint együttműködnek az egyiptomi hatóságokkal. Eddig azonban az egyiptomi kormány hivatalosan még nem lépett kapcsolatba az ügyben Németországgal.

Martina Ullmann, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem munkatársa elmondta: ha egy műemléken vagy régészeti tárgyon akarnak vizsgálatokat folytatni, először is az egyiptomi régészeti minisztérium engedélyére van szükség. A kérelmet nagyjából fél évvel a kutatás tervezett megkezdése előtt be kell nyújtani. Ez alatt az idő alatt megvizsgálják, hogy a kérelmező kutató rendelkezik-e megfelelő szakképesítéssel.

 

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez