A 2002 óta kormányon lévő, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a népszerűség tekintetében nem ártott a korrupciós botrány, amely december óta övezi a hatalom felső köreit – mondta Recep Tayyip Erdogan. “A politikai gyűléseinken szerte az országban megjelenő tömeg az ellenkezőjéről tanúskodik” – jelentette ki.
Hatalomra kerülése óta az AKP nem veszített el egyetlen választást sem, de a Sonar közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a párt – most, az önkormányzati választások előtt – veszített támogatottságából, 40 százalék környékén áll, pedig a 2011-es parlamenti választásokon a szavazatoknak majdnem az 50 százalékát megszerezte.A helyhatósági választások eredménye jelzés lesz az AKP számára, amelynek készülnie kell az augusztusi elnökválasztásra is.
Erdogan a legutóbbi lehallgatási botránnyal – ahogyan a korrupciós üggyel is – az egyetlen komolyabb vetélytársának számító, Fethullah Gülen vallási vezetőt vádolja, aki jelenleg önkéntes amerikai száműzetésben él. Gülen még régebben Erdogan társa volt, de jelentős nézetkülönbség alakult ki közöttük: Gülen is le akarta bontani a Kemal Atatürk-féle világi Törökországot, de Erdogannal ellentétben nem az arab Muszlim Testvériség lett volna a minta és tiszteletben akarta tartani a török sajátosságokat.
A hetvenhárom éves Gülen mára Erdogan egyetlen jelentős riválisa maradt és létrehozott egy saját szervezetet Törökországban, amelynek nincs neve. A legtöbben Hizmetnek (azaz Szolgálatnak) nevezik, s bizony a majd több milliós tagot számláló mozgalomban sok bíró, rendőr, újságíró és ügyész található. A Gülenhez köthető sajtó támadta leginkább Erdogant, s gyakorlatilag ők robbantották ki a botrányt is.
“Ez a szervezet (a Gülen vezette, Hizmet, vagyis Szolgálat nevű mozgalom) aljas szándékkal beférkőzött az államapparátusba, és egy párhuzamos államot hozott létre” – jelentette ki Erdogan. Gülen tagadja ezeket a vádakat.A miniszterelnök bejelentette egyúttal, hogy a választások után “akcióba lendül” a mozgalommal szemben, és “ártalmatlanná teszi” azt, “megtisztítja” a Hizmet híveitől az államszervezetet. Nem fejtette ki, hogy milyen intézkedésekre gondol, noha a kormány alkotott egy törvényt a magániskolák megszüntetéséről. Gülen mozgalma több ezer iskolát tart fönn, és ezek nagy bevételi forrást jelentenek a szervezetnek.