A szíriai elnök még nem jelentette be, hogy indul-e a harmadik elnöki ciklusáért, dacolva tüntetőkkel, felkelőkkel és külföldi ellenzőivel, akik mind azt követelik, hogy távozzon. De a kormány által ellenőrzött damaszkuszi kerületekben egyértelműen folynak erre az előkészületek.
Nyilvános összejöveteleken sürgetik az elnököt, hogy jelöltesse újra magát, jóllehet a polgárháborúban már 140 ezer embert öltek meg, sok részre szakították az országot és megsemmisítették az esélyét is annak, hogy hiteles választások lehessenek.
A hatóságok újból Asszadot támogató tüntetéseket szerveznek, miközben az ellenzék tömegmészárlással vádolja az elnököt. A boltosokat arra biztatják, hogy fessék a nemzeti színeket a portálokra, hogy ezzel is jelezzék a kitartásukat Asszad mellett.
Vannak, akik a hazaszeretetük fitogtatásával fejezik ki a hűségüket, míg mások egyértelműen arra szólítják fel a 48 éves elnököt: jelentse már be, hogy indulni fog a júliusra tervezett elnökválasztáson.
Alig másfél évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy Asszad szorítása enyhül Damaszkuszon a felkelők térnyerésével. Azóta a katonái megszilárdították az ellenőrzésüket Szíria középső része felett. A felkelők továbbra is bármiféle megállapodás feltételéül az ő távozását szabják, de miután veszítettek katonai lendületükből, nincsenek abban a helyzetben, hogy diktáljanak.
A múlt hónapban a szíriai konfliktus áldozatainak emlékére rendezett dél-damaszkuszi tömegmegmozdulást politikai kampánnyá változtatták a helyi vezetők és a papok. Miután kitüntették az özvegyeket és a fiaikat sirató anyákat Szaida Zejnábban, abban a kerületben, amely Asszad lázadó ellenes hadműveletének a központja volt, az államfő indulását követelték az újraválasztásért.
“Az elnök azt mondta: ha a nép követeli, hogy induljon, ő indul. Nem hátrál meg hazafias kötelessége elől” – mondta egy siita pap, Ali Szajed Fadi Burhan.
“Így hát kérlek benneteket, fordítsátok előnyünkre ezt a nagy összejövetelt… és kérjétek Basar el-Asszad elnököt, hogy induljon újra az elnöki posztért.” A többségében Asszadhoz hű emberekből álló tömeg éljenzett.
Utcai tüntetések
A jelenet megismétlődött a kormány ellenőrzése alatt álló kerületek mindegyikében, így azokban a negyedekben is, ahol a katonatisztek családjai élnek. Többségük Asszad alavita kisebbségéhez, a siita muszlim egyik ágához tartozik.
Az Asszad képeit és az elnök portréjával diszített zászlókat lengető tüntetők újra az utcákon vannak. Igaz, kisebb számban, mint 2011-ben, amikor a hatóságok ellentüntetőket hívtak az utcákra, hogy ellensúlyozzák az országon végigsöprő Asszad-ellenes demonstrációkat.
Az iskolásokat buszok szállítják a felvonulásokra, a szülők meg aggódnak. Azt mondják, előre senki nem értesíti erről őket. “Jóllehet ez nagyon veszélyes is lehet, egyszerűen csak felpakolják a gyerekeinket a buszokra, és felvonulni viszik őket, anélkül, hogy bármiről is tájékoztatnának bennünket” – mondja egy 11 éves fiú anyja. “Tudják, hogy ha előre szólnának, akkor a legtöbben aznap nem engednék iskolába a gyerekeiket.”
A mozgósítás a jelek szerint azt a régóta hangoztatott kormányzati állítást hivatott igazolni, hogy a szíriaiak azt akarják: Asszad maradjon. “Ez az ő személyes döntése… De biztosíthatom önöket, hogy a szíriai utcák emberei komoly nyomást gyakorolnak az elnökre annak érdekében, hogy újrajelöltesse magát” – mondta Omran Zoabi információs miniszter még januárban.
A két évvel ezelőtt népszavazáson elfogadott alkotmánymódosítás értelmében most először rivális jelöltek is lehetnek Asszaddal szemben. De csak akkor, ha az Asszad-párti parlament képviselőiből legalább 35-en támogatják az indulásukat. Ez legalábbis elméletben változást jelent a négy évtizedes gyakorlathoz képest, amikor az volt az egyetlen opciójuk a szíriaiaknak, hogy támogatják vagy ellenzik-e a parlament által jelölt Asszad, illetve korábban az apja, Hafez el-Asszad megválasztását.
Monzer Akbik, az ellenzéki Nemzeti Koalíció vezetőjének, Ahmed Dzsarbának a kabinetfőnöke azt mondja: Szíriában nem voltak igazi választások azóta, hogy a Baath párt 1963-ban megszerezte a hatalmat, és bármiféle voksolás a mai helyzetben “vicc lenne”. “Ha választást akar, színházat csinál belőle – általa irányított “ellenzékkel” ” – mondta Akbik Törökországban a Reutersnek. Bármelyik komolyan veendő valódi ellenzéki jelöltet azonnal megölnék, ha betenné a lábát Szíriába. Ki merészelne Asszaddal szemben indulni?
Dzsarba koalíciója két sikertelen tárgyalási fordulót tartott Genfben a kormány tárgyalóival – a cél a polgárháború megállítása lett volna. Az ellenzék és a nemzetközi közvetítők azt mondják, a tárgyalásoknak új, átmeneti kormány felállításához kell vezetniük – a kifejezést Asszad ellenfelei úgy értik, hogy az elnöknek mennie kell. De a szíriai tisztségviselők kategorikusan kizárták, hogy feladnák a hatalmat.
Lehetetlen a választás?
Válaszul az Asszad-párti mozgósításra online kampány indult a népszerű ellenzéki személyiség, Moaz Alkhatib elnökjelöltsége mellett még a múlt héten. Lavinaszerűen terjedt, már több tízezren támogatják. Szíriaiak a felkelők kezére került területekről, és száműzöttek Ausztráliából vagy éppen Ukrajnából rakták ki a fotóikat a damaszkuszi Umajád mecset egykori hitszónokát támogató feliratokkal.
Alkhatib, aki most Katarban él, üdvözölte az internetes kampányt, de Akbik ellenvetéseit ismételve azt mondta: a polgárháború zűrzavarában és Asszad hatóságainak felügyelete mellett nem támogatja a választások megtartását. “Nem törvényesítünk és nem fedezünk semmilyen választást, amit a rezsim szervez, és amelynek az az egyetlen célja, hogy a kormány fakuló hatalmát konzerválja – írta a facebook-oldalán.
A választások megtartása egyébként is lehetetlennek tűnik, amikor csaknem 2 és fél millió szíriai menekültként él a szomszédos országokban, sok millióval többen Szírián belül kényszerültek elhagyni az otthonaikat és Asszad elveszítette az ellenőrzést az ország északi és keleti része fölött. Még Damaszkuszban is csak kevesen hiszik, hogy tényleg lesz voksolás.
“Azt hallottam, hogy a választást elhalasztják egy, talán két évvel a helyzet miatt” – mondja Szamir, egy középkorú férfi a felesége családjával együtt elköltött ebédnél, amikor a beszélgetés a politikára fordul. “Az új alkotmány szerint csak kétszer lehet elnöknek választani valakit, ez neki már megvolt, hogyan indulhatna újra?” – kérdezte egy fodrász, miközben a vendég haját vágta.
A felkelők kezén lévő Mudamijában Asszad egyik ellenzője gyakran hallott nézetet visszhangoz. “Asszad azt tervezi, hogy csak közvetlenül a választások előtt jelenti be a jelöltségét, aztán persze hogy nyer, mert csak a hozzá hű területek lakói voksolhatnának. És akkor azt mondja majd: látjátok, a nép engem akar.”
Hazafias színek
Damaszkusz kormánykézen lévő kerületeiben sok ember úgy érzi: nyomás nehezedik rá, hogy kimutassa a támogatását Asszad iránt. A Népi Bizottságok tagjai – a kormány által verbuvált és fefegyverzett civilek – motoros őrjáratokon követelik a boltosoktól, hogy a redőnyökre fessék rá a szíria zászló színeit. A felkelés kezdete óta a lobogó a kormány iránti lojalitás jelképe lett. A lázadók másik zászlót használnak, egy korábbit.
“Azt mondták nekem is, meg a többi üzlettulajdonosnak is, hogy azonnal fessük fel a zászló színeit” – mondja egy boltos a középosztálybeliek lakta Rukn al-Din negyedben. Arra figyelmeztették, hogy az első bírság 5 ezer szír font, 6-7 ezer forint lesz. A második viszont már börtön. “Még aznap nekiálltam festeni. Nem akarok bajt.”
Az elegánsabb kerületekben, így Salánban, ahol a hatóságok kevésbé zaklatják direkt utasításokkal a boltosokat, nem kisebb a nyomás. “Két héttel ezelőtt, amikor dolgozni jöttem, láttam, hogy a szomszádok éjjel mind felfestették a zászlót” – mondja egyikük. “Nekiláttam hát, és én is egyből megcsináltam. Senki nem mer egyedül kimaradni”.
De még bizarabban is kinyilvánítják néhányan a hűségüket. Két, nemzeti színekre festett Hummer járja a várost, hangos hazafias zene hömpölyög ki az ablakon, miközben dudáló autók követik. A fiatal lányok és fiúk is új divatot követnek: terepszínű ruhát és katonai bakancsot hordanak, annak a katonai buzgalomnak a jeleként, amelyet Asszad támogatói terjesztenek.
Egy nő a csivaváját is katonai ruhába bújtatta: a körülötte állók aggódnak is, hogy ezt a hatóságok sértésnek vehetik. “Ne nyugtalankodjanak, már több katonai ellenőrző ponton átmentem vele. A katonák egyszerűen imádták” – mondja a kutya gazdája.