Fattah el-Sziszi első interjúja

Már javában zajlik az egyiptomi elnökválasztási kampány, s Fattah el-Sziszi egykori védelmi miniszter és a legesélyesebb elnökjelölt most először lépett  a kamerák elé. Bőven akadt téma: a Muszlim Testvériség, a hadsereg visszatérése,  a család , Nasszer és a Sziszi elleni merénylet.

Egyiptomban ma délelőtt két helyi televíziós társaság – a CBC és az ONTV – vetítette le Fattah el-Sziszi egykori tábornok, védelmi miniszter és elnökjelölt hétfői interjúját. Ez volt az első alkalom, hogy Sziszi a nyilvánosság elé lépett és kamerák előtt beszélt az elnökválasztásról és arról, hogy ő milyen elnöke lesz Egyiptomnak, ha a nép bizalmat szavaz neki. 

Sziszi távolmaradását mindjárt számon is kérte az egyik riporter: Az elmúlt hónapokban miért nem lépett a kamerák elé, vagy tartott sajtótájékoztatót? Fattah el-Sziszi erre azt válaszolta, hogy készült a kampányidőszakra, mivel nem akart felkészületlenül a nép elé állni. “Ha megválasztanak elnöknek, akkor már sokkal többet fogok szerepelni a médiában. Nem fogom elkövetni az előző rezsimek hibáit, akik nem kommunikáltak az emberekkel és csak azt mondták, hogy az egyiptomiaknak mindent meg kell érteniük és el kell fogadniuk.”

Indulás az elnökségért és a program

“Minden egyiptominak kötelessége megvédenie a hazáját a külső és a belső ellenségtől. Akik pedig fontos pozícióban vannak, azoknak pedig cselekedniük kell. Én csendes ember vagyok és júliusban inkább cselekedtem, mintsem beszéltem. Az egyiptomiak millióinak a pártjára álltam és nem azért, mert a hatalom megszállottja lennék. Később visszavonultam. Viszont, amikor megtudtam, hogy mennyien szavaztak az új alkotmányra és mennyien támogatnának engem, ezért úgy döntöttem, hogy nem maradhatok a háttérben, hanem indulnom kell az elnökválasztáson.”

A programról és az elképzeléseiről viszonylag keveset beszélt. “Nem szépítek: 12 millió ember van munka nélkül az országban. Az ő problémáikat kell először megoldanunk és utána már minden könnyebb. Én a stabilitásra, a nyugalomra, a fejlődésre, az oktatásra, a biztonságra és az élelmiszerek importjára fogok összpontosítani.”

A katonai múlt

Meg kellett válnom a hadseregtől, pedig mindenki tudja mennyire szeretem. 1970-es évek közepe óta az ország haderejének a tagja voltam. Amikor védelmi miniszter voltam, akkor nem politizáltam, csak amikor a helyzet már tarthatatlan lett az országban. Azonban mindenkit megnyugtatok: nem a hadsereg fogja majd irányítani Egyiptomot. Nem térnek vissza azok az idők, a katonaság csupán segítséget nyújt a gazdasági projektekben és a rend megteremtésében. Pár hónappal ezelőtt búcsút intettem a hadseregnek, ezért is vettem le a katonai egyenruhámat és cseréltem azt le egy civil öltönyre.

Gyermekkor és példakép:

“Muszlim vagyok, aki követi a vallását és szereti az országát, valamint a népét. Nemcsak a muszlimokat kedvelem: az Al-Gamaliya negyedben nőttem fel, ami Kairó egyik legrégebbi körzete, amely a kulturális és a civilizációs sokrétűségéről ismert.”

Sziszi kiemelte, hogy a házuk közel volt a szomszédos zsidó negyedhez. Akkoriban sok zsidó élt a fővárosban, akikkel a helyieknek semmi problémája nem akadt. Nem kérdőjelezte meg őket senki, amikor szombatonként a zsinagógákba jártak. Ugyanúgy igaz volt ez a kopt keresztényekre is. Fattah el-Sziszi külön kihangsúlyozta, hogy minden vasárnap harangoktól volt hangos az egész környék és teljesen normális dolognak számított a templomból hazatérő rengeteg kopt keresztény. 

Fattah el-Sziszi példaképe Gamal Adben Nasszer, aki rendszeresen feltűnik az elnökjelölt választási plakátjain: “Azt kívánom, bárcsak én is olyan lennék, mint Nasszer. Ő több volt egy képnél a falon, vagy egy arcnál a fényképen: az ő hangját, kisugárzását és hihetetlen erejét az egyiptomiak örökre megőrizték a szívükben. Nasszer volt az egyik oka annak, hogy katona lettem. A másik ok pedig az 1967-es hatnapos háború volt, amely során Izrael megsemmisítő csapást mért az országunkra és az egyiptomi pszichére, az egész indentitásunkba örökre beleégette magát. Ezen akartam segíteni.” 

A család 

” Az én feleségem tökéletes példa arra, hogy milyenek valójában az egyiptomi nők. Szigorúak, betartják a vallási erőírásokat, de ugyanakkor igazságosak, jó anyák és szerető feleségek. Ő is támogatott engem, hogy induljak az elnökválasztáson, mert bár szeretnek engem, de tudják, hogy akkor elveszik a nemzet. Ezért nincs más választásom.”

Sziszi hozzátette, hogy három fia (Mahmúd, Musztafa és Hasszán) van, valamint egy lánya (Aja). Mahmúd a hírszerzésnél és Hasszán az adminisztrációban dolgozik, de külön kiemelte, hogy egyik sem a családi kapcsolatok révén kapta meg a pozíciókat. Hasszán például kétszer megbukott a külügyminisztérium belépő vizsgáján, amikor Sziszi volt a védelmi miniszter és a mostani munkáját is csak a szorgalmas tanulással és sikeres vizsgával szerezhette meg.

A Muszlim Testvériség:

Alighanem ez volt az interjú legérdekesebb és egyben legfeszültebb része. Sziszi nem kertelt, és a riporter kérdésére nyíltan megmondta, hogy elnökké választása esetén megszűnik a Muszlim Testvériség és ha rajta múlik nem is fog “feltámadni.” 

“Ha én leszek az elnök, akkor a Muszlim Testvériség semmilyen szerepet sem játszhat majd Egyiptomban! Szeretném hozzátenni, hogy nem én vagyok az, aki beszüntette a Testvériséget. Ti egyiptomiak voltak azok.” – jelentette ki kissé feszülten az elnökjelölt. Szerinte a Muszlim Testvériséget csak indulatból és nem racionális okokból választották meg az egyiptomiak. 

Sokat beszélt a terrorizmusról és az iszlám fundamentalizmusról is. Egyre több afganisztáni, iraki, líbiai és szíriai szélsőséges elem és militáns bukkant fel az országban, még Murszi ideje alatt. Ezenfelül az iszlamista elnök támogatta a különböző terrorcsoportokat Szíriában, és Testvériség tavaly májusban nyíltan toborozni kezdett az egyiptomiak körében, hogy menjenek harcolni Bassár el-Aszad ellen. Ezt pedig a hadsereg nem tűrhette, mert tisztában voltak azzal, hogy amint vége a szíriai polgárháborúnak, akkor visszatérnek és veszélyt jelentenek az ország biztonságára nézve.

A Sínai-félsziget pacifikálása szerinte jól halad, bár azt ő is elismerte, hogy lassan. “Nézzék minimalizálni akarjuk a civil áldozatok, főleg a nők, a gyereket és az öregek, számát. Ezenkívül számtalan régióbeli példa árán megtanultuk, hogy ezeket a csoportokat nem lehet gyorsan elintézni, sőt egyenesen káros, ha rövid határidőt tűzünk ki magunk elé.”

“A különböző szélsőséges szónokoknak és imánoknak köszönhetően a világnak nagyon úgy tűnik, hogy az iszlámot megfosztották minden emberségétől. Azelőtt az iszlámban mindig is civil államról beszéltek, nem pedig iszlamista teokráciáról.” – jelentette ki Sziszi, amikor az iszlámról kérdezték őt. 

Merénylet:

Sziszi azt is megjegyezte, hogy a közelmúltban két gyilkossági kísérlet is szövődött ellene, ám még időben tudomást szerzett róluk. Bár nem gyanúsított meg senkit, de egyértelmű, hogy a Muszlim Testvériséget sejti a háttérben és a felbujtónak Mohamed Murszit tartja. „Hiszek a végzetben. Nem félek.” – tette hozzá.

FRISSÍTVE: Kedden este közzé tették a Sziszi interjú második részét is: 

Gazdaság:

Ki akarom szabadítani Egyiptomot a szegénység körforgásából.”  Ezzel kezdte az elnökjelölt majd hozzátette, hogy elnöksége alatt a szegények helyzetének a javítása lesz a legfőbb feladata. Szerinte Egyiptom évtizedek óta nem volt ilyen rossz gazdasági helyzetben, mint most. Sziszi a mezőgazdaságra akar összpontosítani, 4,15 millió hektárnyi termőföldet szabadítana fel a szegények számára, s mindenki igényelhetne földet és könnyen kaphatna is. 

Természetesen az infrastruktúrát is szeretné fejleszteni és a jelenlegi “életképtelen” gazdasági határokat átrajzolni. A 22 milliárd dollár nagyságú gazdasági mentőcsomaggal 33 kormányzóságot hozna létre (jelenleg 27 van), 26 várost és kikötőt alakítana át teljesen, 8 repülőteret építene és külföldi befektetőket csalogatna az országba.

Az elnökjelölt kitért arra, hogy az egyiptomi turizmust újra be kell indítani, mivel ez az ország egyik legfontosabb bevétele, amellyel eddig sikeresen tudnák ellensúlyozni a hatalmas államadósságot, amely körülbelül 250 milliárd dollár. “Gyermekeinkre és az unokáinkra hagyhatjuk ezt a horribilis összeget?” Nem, ezt nem tehetjük meg az utódainkkal. Ugranunk kell, nem pedig sétálni vagy futni. Ha kell akkor nem alszom és Önök sem fognak. Biztos vagyok benne, hogy ezért az egyiptomiak meghozzák a szükséges áldozatot.”

Külpolitika

Itt mindjárt a legsúlyosabb és legérzékenyebb témával kezdték a riporterek: Izrael. Fattah el-Sziszi kijelentette, hogy tiszteletben tartja a békeszerződést Izraellel és megegyezik a két vezetés véleménye a Sínai-félszigetről, amelyet mihamarabb “pacifikálni” kellene. Sőt, amennyiben megvalósul az izraeli-palesztin kiegyezés akkor Sziszi hajlandó hivatalos látogatást tenni Izraelbe. Ezenfelül támogatta az egyiptomiak döntését azzal kapcsolatban, hogy megszüntették a kapcsolatokat a Hamásszal és a mérsékeltebb Fattahot támogatják.

“Tiszteletben tartom az amerikaiak törvényét, miszerint nem támogatnak olyan kormányzatot, amely puccsal került hatalomra. Azonban arra kértem őket, hogy Egyiptomot ne az amerikai szemüvegen keresztül nézzék, ahogy mi sem egyiptomi szemszögből nézzük az USA-t és az egész Nyugatot.” – válaszolta Sziszi, amikor az amerikai-egyiptomi kapcsolatokról faggatták őt. Ugyanakkor nem beszélt az egykori Muszlim Testvériség több száz tagjára kiszabott halálbüntetésről, amerikai segélyek befagyasztásáról, vagy az Európai Unió bírálatáról sem. Csupán még annyit tett hozzá, hogy Washington “nem szólt rá” azzal kapcsolatban, hogy ne induljon az elnökválasztáson.

Sőt, Sziszi megemlítette: “Én már márciusban megmondtam az amerikai tisztségviselőknek, hogy a Muszlim Testvériség ideje lejárt. Ezután egy delegáció érkezett az országba, hogy megtudakolják, mit is értettem ez alatt. Én azonban azt mondtam, hogy lejárt az idő és nincs mit mondanom.” Az elnökjelölt megemlítette, hogy július 3-án mindenről értesítette Washingtont, és folyamatos telefonos kapcsolatban volt Chuck Hagel amerikai védelmi miniszterrel. Szerinte Murszi makacssága volt az, ami a saját vesztét okozta, mert ő július 3-án egészen hajnali 4 óráig kivárt és hajlandó lett volna visszakozni. Csakhogy az exelnök nem hallgatott az okos szóra.

Fattah el-Sziszi Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket dicsérte a legjobban az arab szövetségesek közül. Szerinte mindkét monarchia sokat tett az egyiptomi népért és az ország biztonságáért. “Abdullah az egyik legnagyszerűbb és legbölcsebb uralkodó a régióban. Ezért, ha megnyerem a választásokat, akkor Szaúd-Arábiába utazok legelőször.” – nyilatkozta Sziszi. Azonban Katart bírálta, mivel ő volt az egyiptomi Muszlim Testvériség legnagyobb támogatója. Figyelmeztette a katari uralkodót, hogy ne feszítse túl a húrt, rendelje vissza az al-Dzsazírát és ne okozzon még több fájdalmat az egyiptomi népnek.

Viszont, ami roppant érdekes volt, hogy Sziszi kerülte az oroszokkal kapcsolatos kérdéseket és nem kommentálta az oroszországi útját, Vlagyimir Putyinnal való találkozást és a fegyvervásárlási egyezményeket. Csupán annyit közölt, hogy Moszkva “nem alternatíva” és még az 1970-es években bekövetkezett szovjet-egyiptomi szakítás után is zajlott a “biztonságpolitikai kooperáció” a két ország között. 

Június 30 és Mohamed Murszi bukása:

Szöveg helyett az alábbi videó fejezi ki leginkább az elnökjelölt véleményét az eseményekkel kapcsolatban: 

{youtube}IiwZ6YljiQY{/youtube}

 

 

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez