A Néprajzi Múzeum, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara közös szervezésében és a Latimo Egyesület támogatásával megrendezett egésznapos tanácskozáson öt szekcióban tekintették át a hazai latin-amerikai kutatók legutóbbi eredményeit, a hazai latin-amerikanisztika helyzetét.
A megnyitón Kemecsi Lajos, a Néprazji Múzeum igazgatója többek között megemlékezett egykori oktatójáról, Boglár Lajosról és méltatta Néprajzi Múzeumnak a latin-amerikai kultúra hazai bemutatásában játszott szerepét.
Sepsi Enikó, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi karának dékánja az eygetemi oktatás és a kutatómunka fontssgáról bezsélt és arról, hogy a felsőoktatási intézmények iygekeznek minden segítséget megadni a fiatal kutatóknak munkájukhoz, ereményességükhoz.
A megnyitón Anderle Ádám professzor áttekintette a hazai latin-Amerika kutatások fél évszázadát, kiemelve, hogy a lendületet a magyar latin-amerikanisztikának a kubai forradalom győzelme adta meg. Kutatónemzedékek dolgoztak a kubai intézetekben és tanultak meg spanyolul a rendszerváltás előtti évek kutatócseréinek, ösztöndíjainak köszönhetően.
A Latimo – Magyar-Latin-amerikai Egyesület örökbe fogadott három értékes tárgyat a Boglár Lajos kulturantropológus hagyatékához tartozók közül és ezzel lehetővé tette, hogy a gyüjtemény ezen darabjai is ezentúl a budapesti Néprajzi Múzeum anyagát gazdagítsák. A konrerencián a Latimót az egyesület vezetőségi tagja, a Latimoport főszerkesztője, Kaszab Zsuzsa képviselte, aki röviden üdvözölte a rendezvényt és elmondta: a Latimo Egyesület örömmel járult hozzá a Boglár gyüjtemény megmentéséhez.
A konferencia szekcióülésekben folytatódott, az öt szekció egy-egy fontos kutatási témát ölelt fel. Az első szekcióban Dornbach Mária vezetésével Kulin Ktalain és Imrei Andrea előadását hallgathatták meg a résztvevők.
A konferencia iránt érdeklődők a második szekcióban Horváth Emőke elnökletével négy előadást hallgathattak Mezoamerika témakörben. Az előadások az indián hitvilág és az arról alkotott általános kép témája köré csoportosultak. Az előadók: Semsey Viktória, Nagy Marcel, Domingo Lion és Bakos Áron voltak.
A további szekciók előadásai a Latin-amerikai antrolpológia, a kontinens egyházai, az őslakosok vallásainak kutatási témái köré csoportosultak, míg az ötödik, a Diák szekcióban a latin-amerikai kutatók új nemzedéke mutatkozott be.
A Néprajzi Múzerumban megrendezett program a Boglár Lajosról készül portréfilm bemutatásával zárul, a filmet Tari János rendezte.
Boglár Lajos Brazíliában született 1929. december 27-én, egyetemi tanulmányait a budapesti ELTE BTK-n végezte 1948-1953 között etnológia-ősrégészet szakon, ahol Vajda László (etnológus) tanítványa volt.
Brazíliában, az egyetemet megelőzően, 1942-ig élt, ettől kezdve minden Magyarországhoz kötötte. A tudós 1953-1979 között a Néprajzi Múzeumban muzeológusként dolgozott, majd a Nemzetközi Osztály vezetője volt. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK docense, a Kulturális Antropológiai szakcsoport vezetője volt. A rendszerváltás után 1989-től a Magyar Latinamerikanisták Társaságának alelnöke volt. A Revindi és a Szimbiózis című szaklapot szerkesztte. A Brazil–Magyar Társaság elnöke volt. Boglár Lajos 2004. szeptemberében hunyt el.
Az idiánok életét kutatva számtalan utat tett a különböző indián népek földjein, hosszabb ideig élt a törzsekkel együtt: ezeknek a tapasztalatoknak az alapján könyveket írt, dokumentum filmeket forgatott. Gyüjteményének értékes darabjait a most eladásra kerülő tárgyakon kívül 9 európai múzeum őrzi.
foto: Kaszabzs
