Hétfőn, amikor az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap újabb tízéves kötvényeket dobott a piacra, Japán tüntetően keveset vásárolt. Korábban húsz százalékot vett, most csak tízet! Az első nagy kibocsátáskor, idén januárban és azután a második alkalommal júniusban a japánok meg sokkal elszantántabbak voltak. Így most 2,95 milliárd euro értékű kötvény van a birtokukban.
De akkor most miért csak háromszáz milliót kockáztattak? Hiszen Japán devizatartaléka Kína után a legnagyobb a világon? Ráadásul Japán a G 20-as csúcson ígéretet tett az eurózóna pénzügyi támogatására! Akkor miért e nehezen magyarázható visszafogottság? A japán pénzügyminisztérium diplomatikus közleményben indokolt:”Figyelembe vettük azt, hogy mennyi eurónk van,és azt,hogy milyenek a kibocsátás körülményei valamint azt is, hogy milyen a piaci helyzet. Ennek alapján vettünk háromszáz millió euróért kötvényeket az Európai Pénzügyi Stabilitási Alaptól.”.
Mit jelent mindez magyarra fordítva? Azt, hogy a japánok pontosan tisztában vannak Görögország és Itália kritikus helyzetével, pénzügyi, politikai válságával. Ezenkívül azzal is, hogy a gyenge euro felértékeli a japán jent. Ha pedig annak magas az árfolyama, akkor lanyhul az export. Márpedig Japán csakis ettől remélhet fellendülést, hiszen a hazai piac két évtizede reménytelenül stagnál. De hogyha a második legnagyobb devizakészlet birtokosa ily kevéssé lelkes, akkor mi várható Kínától? A legnagyobb devizakészlet boldog tulajdonosa sejtelmesen hallgat. Tett ugyan néhány semmire sem kötelező ígéretet, de biztos, hogy megkéri az árát az euro támogatásának…