Bizony valamilyen szinten ironikus, hogy az Irak történelme során – főleg Szaddám Husszein idején – sokáig elnyomott kurdok most a legképzettebb, legfegyelmezettebb és egyben leütőképesebb fegyveres csoport az egész arab országban. Sőt nemcsak, hogy sikeresen megvédték magukat az ISIL támadásaitól, hanem egyenesen ellentámadásba mentek át: majdnem megduplázták az ellenőrzésük alatt lévő területek nagyságát. A kurd közösség tisztában van azzal, hogy a kormány részéről aligha érkezik utánpótlás és segítség, s mivel nincs hátországuk sem, ezért teljesen magukra vannak utalva.
Az észak-iraki kurd autonóm régió hadseregének, a mintegy 200 ezer főt számláló, pesmergák (jelentése harcosok) helyi milícia már az Iszlám Állam Ikraban és Levantéban (ISIL) előrenyomulásának első napjaiban komoly szervezettségről és erőről tettek szert. Annyira, hogy a terrorista csoport egyelőre nem is hajlandó a kurdokkal konfrontálódni, vagy legalábbis addig, amíg minden figyelmüket az iraki síita kormány megdöntésére fordítják: „Ha nem támadtok meg minket, mi sem támadunk (benneteket).” – jelentette ki az ISIL vezetése.
Az ISIL azóta tiszteletben tartja a kurdok szuverenitását Irakban: a szélsőségesek a pesmergákkal szemben kíméletesek, mindenáron el szeretnék kerülni egy újabb front megnyitását. Olyan hírek érkeztek a kurd területekről, miszerint az ISIL által fogságába került kurdokkal “kiméletesen bánnak.” Ugyanakkor nem egy kurd parancsnok figyelmeztette a kormányt, hogy ez csak ideiglenes állapot, mivel amint nem Bagdadra és a síita kormány lesz a terroristák figyelmének a középpontjában, megindul a kurdok elleni hadjárat. Szerintük ez akkor is reális forgatókönyv,hogyha az ISIL veszít és elkezdi magát beásni az északi területekre.
Bagdad az elmúlt hetekben külön kérte Necsirvan Barzani kurd kormányfőt, hogy vonuljanak be Tuz-Hurmati és Kirkukba, sőt indítsanak offenzívát Ninive és Dijála tartományok egyes részeinek a visszafoglalására. Dzsabar Dzsavar altábornagy, kurd katonai szóvivő az EFE spanyol hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: “Lehetetlennek” tartja azt a forgatókönyvet, hogy a mintegy 280 ezer négyzetkilométert hátrahagyó iraki hadsereg majd összeszedi erejét, és hamar visszaszerzi az ellenőrzése alól kikerült területeket.” Majd később azt nyilatkozta: “Mi már az amerikai katonák Irakból való kivonását követően figyelmeztettük a bagdadi hatóságokat az egykori uralkodó Bassz Párt hű milíciái a terrorista csoporttal kötöttek szövetséget és készültek egy hadműveletre. Soha nem figyeltek ránk. Most pedig valóra vált, amitől tartottunk” – fogalmazott.
Természetesen a győzelmektől a kurdok vérszemet kaptak és a minisztériumuk már ki is jelentette, hogy a kurdisztáni kormánynak nem áll szándékában visszaadni az ellenőrzése alá vont területeket. „Ide jöttünk, és maradni is fogunk” – jelentették ki, majd pedig hozzátették, hogy a lakosság majd egy népszavazáson eldönti, hova akar tartozni. Sőt biztosak benne, még ha Bagdadot nem is fogják elfoglalni a terroristák, de Irak “már széthullott” és lesz egy szunnita és egy síita Irak.
A mintegy 30 milliós, többségében szunnita muszlim kurd népcsoport tagjai elsősorban Kelet-Törökországban (12-15 millió), Észak-Szíriában (2 millió), Irakban (4,5 millió), valamint Nyugat-Iránban (5 millió) élnek, és saját államuk sosem volt. Ezért igencsak kérdéses, hogy mennyire lehetséges egy önálló kurd állam létrehozása, mégha jelentős haderőre tesz szert és komoly politikai-gazdasági és társadalmi hálózatot építenek ki az iraki kurdok. Ugyanis a többi állam aligha menne ebbe bele. Főleg Törökország számára lenne rendkívül kellemetlen egy önálló Kurdisztán megszületése, de Irán sem nagyon örülne ennek, mivel ezzel a nyugati területeken élő kurdok – dacára az autonómiának – szintén csatlakozni szeretnének egy önálló Kurdisztánhoz.