Kétévente rendezik meg az ASEM (Asia-Europe Meeting – Ázsia-Európa Együttműködés) állam- és kormányfői szintű csúcstalálkozóját. Idén ez november 5-6-án lesz Laoszban, a csúcson 51 ország képviselője vitatja meg a globális pénzügyi-gazdasági válság kérdéseit, foglalkoznak biztonsági témákkal (energia-, élelmiszer-, nukleáris biztonság, klímapolitika, katasztrófák kezelése), regionális kérdésekkel (Észak-Korea ügye), valamint szociális és kulturális témákkal. Magyarországot azonban – szemben az eredeti, nyár végi tervekkel – nem Orbán Viktor, hanem Martonyi János képviseli. „Nem kivételes esetről van szó, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország is a külügyminiszterét küldi a találkozóra” – mondja Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára.
A magyar diplomata egy hétperces felszólalás keretében vízgazdálkodásról beszél a csúcson. A témafelvetés nem számít újdonságnak, Magyarország tavaly ősszel, az ENSZ BT nem állandó tagsági posztjára is – egyebek mellett – ezzel kampányolt, ahogyan Áder János köztársasági elnök is kiemelten foglalkozott a kérdéssel a Rio +20 konferencián. Szijjártó Péter külügyi- és külgazdasági államtitkár a napokban Vietnamban tárgyalt, és bejelentette: találkozott Ho Si Minh városának vízügyi vállalatvezetőjével, aki jelezte, cége óriási kapacitású vízmű építésébe vág bele. Ennek során kifejezetten szeretnének együttműködni a magyarországi Fővárosi Vízművekkel, valamint a Magyar Vízipari Klaszterrel szakmai, üzemeltetési és beruházási területen.
Az ASEM-csúcs zárónyilatkozatában – magyar kezdeményezésre – benne lesz, hogy a vízgazdálkodás kérdéseiről a jövőben évente rendeznek fórumokat, a következőt például 2013-ban Vietnamban.
Az ASEM-csúcs mellett Martonyi János ellátogat Vietnamba és Srí Lankára is, utóbbi helyre magyar üzletembercsoport is vele tart, a cél itt is: vízgazdálkodás terén megállapodást kötni az ázsiai féllel.
A keleti nyitás sikeres, a külkereskedelmi volumene azonban lehetne még nagyobb – véli Takács Szabolcs, aki a Heti Válasz Online kérdésére kifejtette: Európa és a világ számos térsége ismerte fel napjainkban, hogy nyitnia kell a gazdasági potenciállal rendelkező Ázsia felé. Magyarország nyilvánvaló hátrányban van az egykor nagy gyarmatbirodalommal rendelkező államokkal szemben, ám a közép-európai térség országai között nincs oka szégyenkezésre. Autógyártási kapacitás (mely ázsiai kézen van) Szlovákiában több van, az autóalkatrész-ipar viszont nálunk fejlettebb – mondta a helyettes államtitkár.
S hogy miért nem Orbán Viktor látogat el az állam- és kormányfők laoszi csúcstalálkozójára? A Heti Válasz Online úgy tudja azért, mert a csúccsal egy időben szaúdi és libanoni vezetők érkeznek Magyarországra, a miniszterelnök pedig velük tárgyal.