A kormány erősíteni kívánja Magyarország gazdasági kapcsolatait a kaukázusi államokkal, köztük Azerbajdzsánnal – mondta Szijjártó Péter október elején Budapesten, a Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén, a két ország üzletemberei előtt. Az eseményen a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára ismét megerősítette azt a korábban is ismertetett tervet, miszerint a magyar vállalkozások külgazdasági kapcsolatainak fejlesztése érdekében állami és kamarai tulajdonban lévő kereskedőházat hoznak létre Bakuban.
Az államtitkár szerint azért van szükség a kétoldalú kapcsolatok erősítésére, mert óriási lehetőségek vannak a kaukázusi államban a magyar cégek előtt, többek között az infrastruktúra fejlesztése, így az út-, vasút-, és a hídépítés, a várostervezésbe való bekapcsolódás, az energiaipari-együttműködés, a közlekedési gépgyártás, a szélesebb értelemben vett vízgazdálkodás, a mezőgazdaság területén a vetőmag-, illetve élőállat-export, a technológia-kivitel, a gyógyszeripar és az orvostechnikai ágazatok területén.
Két kereskedőház is segít
Az állami és a kamarai tulajdonban lévő kereskedőház központja Budapesten lesz, annak megalapítása és működési feltételeinek kialakítása folyamatban van, de minden bizonnyal még az idén megkezdheti működését – közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szaktárca ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a központi kereskedőház működésének megkezdését követően több országban, köztük Azerbajdzsánban is úgynevezett viszonylati kereskedőházat hoznak létre, ám ennek időpontjáról nem tudtak részletesebb tájékoztatást adni.
Ennél már előrébb jár a(z Államadósság Kezelő Központot is irányító Töröcskei István alapította) Széchenyi Bank leányvállalataként működő Új Piacok Kereskedőház, amely az alapításhoz szükséges dokumentumokat már benyújtotta a megfelelő azeri hatóságokhoz, így hamarosan, a hivatalos procedúra végén érdemben is elkezdődhet a munka Bakuban – válaszolta lapunknak Szakács Tibor, a Széchenyi Bank elnök-vezérigazgatója. Mint mondta, a szervezet már felállt, a szakemberek is a helyükön vannak, sőt, jó néhány üzlet előkészítése is elindult, így bíznak benne, hogy még az év vége előtt már aláírás is kerülhet bizonyos üzletekkel kapcsolatos szerződésekre.
A két kereskedőház nagyrészt ugyanabban segít majd a vállalkozásoknak: az NGM-től azt a választ kaptuk, hogy a kereskedőházak tevékenységében helyet kap “a hazai piac felkutatása és szervezése a már meglévő árualapok piacra juttatása céljából, valamint piackutatás és szervezés a külső igények hazai piacról való kielégítésének biztosítása érdekében”. A szaktárca hangsúlyozta, hogy tevékenysége során a kereskedőház piaci logikának megfelelően fog tevékenykedni és szolgáltatásai minden érdekelt vállalkozás számára elérhetőek lesznek. Szakács szerint az ő kereskedőházuk az üzletek előkészítését intézi, ám itt nem áll le a munka, hiszen egészen a szerződéskötésig menedzselik is ezeket. Ennek megfelelően segítenek az azeri ügyfeleiknek megkeresi és megtalálni az optimális magyar partnert, de az intézmény piackutatások elvégzését is vállalja, sőt nagyobb értékű ügylet esetén a kereskedőház saját számlára is tud szerződni a kinti partnerekkel.
Azt mindkét megszólalónk hangsúlyozta, hogy a két kereskedőház egymástól független kezdeményezés, de az együttműködésre mindketten nyitottak: az NGM szerint a létrehozás során megvizsgálják, hogy miként integrálható a rendszerbe a magánkezdeményezés, míg Szakács azt emelte ki, hogy a maguk részéről “nagyon várják” az állami kereskedőház megnyitását, hiszen arra készülnek, hogy szoros kapcsolatot sikerül majd kialakítani az állami intézménnyel.