A második “nyíl ” az a nagy vásárlási program, melynek keretében Tokió óriási összegeket költ kötvényvásárlásokra külföldön és belföldön egyaránt. Mindez a jen értékének csökkenését eredményezi, és ez kedvez a kivitelnek. Mi a harmadik “nyíl” célja? “Az, hogy a tartós növekedés pályájára állítsa Japánt!” – hangsúlyozta Abe Sinzo miniszterelnök. Hogy akarják ezt elérni csaknem húszéves stagnálás után? A reform csomag részleteit csak júniusban ismertetik, de a kormányfő elárult néhány fontos részletet. Az alapelv a dereguláció, vagyis az eddigi szigorú szabályok enyhítése vagy épp megszüntetése. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy mind több helyen szűnik meg az élethosszig tartó munkavállalás lehetősége! A kormány programokat kíván létrehozni arra, hogy a “túlérett” szektorokból a munkaerőt új, versenyképes ágazatokba tereljék át. Ilyen ágazat például az orvosi technológia, melyben Japán versenyképes a világpiacon. Forradalmasítani kívánják a nők munkavállalását is. Jelenleg nagyon sok nő marad otthon akarata ellenére a szülés után, mert a szigetországban nincs elég bölcsőde és óvoda. Most a kormány vállalta, hogy 2017-ig megoldja ezt a problémát és minden gyereket el lehet majd helyezni óvodában vagy bölcsődében.
Abe Sinzo még egy fontos dolgot jelentett be, ez pedig az, hogy Japán csatlakozik a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezethez. Ez Amerika kezdeményezése, már 11 állam tagja a szervezetnek. Japánban a mezőgazdasági lobbi az utolsó percig ellenezte ezt a csatlakozást. Nem véletlenül: a vámokkal védett japán piacon méregdrága a rizs és a többi mezőgazdasági áru, amely a szabadkereskedelmi verseny következtében nyilván olcsóbb lesz és ez nagy csapást mér a hazai mezőgazdaságra. Abe Sinzo szerint viszont fontosabb az exportőrök érdeke, hiszen a szabadkereskedelmi társulás révén könnyebben juthatnak be külföldi áruk a tagországok piacára. A csendes-óceáni szabadkereskedelmi társulás szervezetének következő ülését épp a hétvégén rendezik meg Indonéziában.
Kiemelt