Ugyanezen a jokohamai tanácskozáson az Afrikai Egységszervezet nevében az etióp miniszterelnök arról beszélt, hogy diverzifikálni kell a fekete kontinens kapcsolatait.
Japán külföldi befektetéseiben Afrika aránya mindössze két százalék és ezen Tokió mindenképp változtatni szeretne. A felajánlott 3200 milliárd jennek csak a kisebbik része állami pénz- 1400 milliárd jen- a nagyobbik részt magáncégek adták össze. A japán kormányfő nem is titkolta, hogy Kína nyomában jár e téren – a Mennyei Birodalom Afrika első számú gazdasági partnere. Hszi Csinping, Kína új első embere első külföldi körútján Afrikába is ellátogatott. Most Abe Sinzo japán miniszterelnök is közölte, hogy mielőbb felkeresi a fekete kontinenst.
Az etióp miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Afrika gazdaságában túl nagy szerepe van a nyersanyagok kitermelésének, és itt az ideje a váltásnak. Elmondta, hogy az elmúlt tíz év során Afrika GDP-je évente átlagosan 5%-al növekedett. Ez akár évi 7% is lehetett volna, ha Afrikában jobb az infrastruktúra. Ezért a japán segély jelentős részét – mintegy 650 milliárd jent, vagyis kb. 5 milliárd eurót – az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Etiópia miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy nyitni akarnak a külvilág felé, és ezért Kína után Indiával és Brazíliával is élénkebb kapcsolatokra törekszenek. Brazília elnök asszonya nemrég jelezte, hogy elengedik Afrika adósságának legnagyobb részét. A japán miniszterelnök elmondta Jokohamában, hogy támogatják Afrika elképzeléseit a nemzetközi kapcsolatok diverzifikálására. Végül felkérte Afrika államait, hogy támogassák Tokió tervét abban, hogy 2020-ban a japán főváros rendezhessen újra olimpiát.