A V4-ek következő éve legyen a gazdasági érdekérvényesítés éve – javasolta a magyar kormányfő, aki egyúttal köszönetet mondott a leköszönő lengyel elnökségnek, mert az “óriási bravúrt” hajtott végre az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalások során. Magyarország ugyanis a lengyel elnökség nem tudott volna olyan kedvező pozíciót elérni a közös költségvetésben, mint amit sikerült kiharcolni – mondta Orbán Viktor a varsói királyi várban.
Szerinte Magyarország – július 1-jén – a legjobb pillanatban veszi át a V4 elnöki posztját, mert a kormány befejezte az új, a következő évtizedekre versenyképességet teremtő gazdasági szerkezet kialakítását, létrejött a munkaalapú gazdaság, és Magyarország éppen most lép ki a recesszióból.
Orbán Viktor a magyar V4-elnökség programjának hat pontja között említette az energiabiztonságot, az észak-déli közlekedési és szállítási infrastruktúrák kiépítését, a biztonságpolitikát – ugyanis 2016-ig fel kell állítani egy közös V4-es harci egységet -, valamint a gazdasági együttműködés erősítését elsősorban a kis- és középvállalkozások szintjén, ezért ennek érdekében létre akarják hozni a gazdasági és iparkamarák közötti együttműködést V4-es szinten. Emellett a magyar elnökség is él majd több külpolitikai kezdeményezéssel, továbbá célja a V4 “parlamenti dimenziójának” létrehozása, amelynek keretében évente kétszer parlamenti delegátusok is találkoznának a közös siker erősítése érdekében – ismertette.
Megismételte azon álláspontját, amely szerint ha a közép-európai térség nem növekszik, súlyos gazdasági visszaesés lesz az egész Európai Unióban.
A miniszterelnök egyúttal örömét fejezte Abe Sinzo japán miniszterelnök látogatásával kapcsolatban is, mint fogalmazott: “figyeljük a japán gazdaság megújítása érdekében tett, időnként forradalminak tűnő kezdeményezéseket, és nagy reményeket fűzünk a japán gazdaság sikereihez mi, magyarok is”.
A sajtótájékoztatón a japán kormányfő közölte: a 2014-es évet a V4-országok és Japán közötti csere évének hirdetik meg.
Abe Sinzo kiemelte egyebek mellett a védelmi, a gazdasági és az energetikai együttműködés fontosságát országa és a V4-es államok között.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a visegrádi országok régiójában befektető japán cégek már csaknem 120 ezer munkahelyet teremtettek az érintett négy államban.
Elmondta továbbá, hogy a találkozón szóba került az észak-koreai helyzet is – így például az Észak-Korea által elrabolt japán és más állampolgárok ügye -, majd hangsúlyozta: fontos aktívan tevékenykedni a kelet-ázsiai béke érdekében.
A házigazda lengyel miniszterelnök országa V4-elnökségének évéről szólva azt hangsúlyozta, hogy nemcsak az Európai Unión belül, hanem globálisan is sikerült megerősíteni a V4-országok értékét. A visegrádi államok jelentőségét Abe Sinzo varsói látogatása is aláhúzza – mondta Donald Tusk, majd beszámolt arról, hogy a tárgyaláson tájékoztatták a japán kormányfőt: a V4-országokban az európai átlagnál lényegesen nagyobb a gazdaság bővülése.
Megjegyezte, Japán az energiapolitika területén is értékes partnere a visegrádi csoportnak, nemcsak az atomenergiára való specializációja, hanem a megújuló energiaforrásokban játszott vezető szerepe miatt is.
Tusk végül örömét fejezte ki azért, hogy a japán kollégája jelezte, részt fog venni az őszi vilniusi keleti partnerségi találkozón.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szintén a V4-országok bővülő gazdaságaira mutatott rá a sajtótájékoztatón, vonzó régióként ajánlva a térséget Japán figyelmébe.
Elmondta, hogy a visegrádi államok csoportja támogatja az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény aláírását.
A közös sajtótájékoztató után Orbán Viktor külön is tárgyalt japán kollégájával.