Nyolc éve vezették be az árfolyam mechanizmust Pekingben, azóta a jüan 34%-al felértékelődött a dollárhoz képest.
Az euróhoz képest 20%-os a kínai valuta felértékelődése. Korábban Amerikában éppúgy, mint Európában, azzal vádolták Kínát, hogy tudatosan alulértékeli a jüant, hogy így export offenzívát folytathasson a fejlett országok piacán. Az export offenzívának vége, jüan árfolyama az idén már alig változott! Az Új Kína szerint ez a jövő trendje.
Az új kínai vezetés számol azzal, hogy lassul az ország gazdasági növekedése és az export helyett mindinkább a hazai piac veszi át a fő szerepet. A jüan stabil árfolyama a gazdaságpolitika egyik célja annak ellenére, hogy a kínai valuta nem konvertibilis. Mégis mivel a jüan mögött ott van a világ második legnagyobb gazdasága, a külföldi ügyletek során is mind gyakrabban használják a jüant.
A pénzrendszer stabilitása a pekingi vezetés egyik legfontosabb célja különösen azután, hogy Amerikában és Európában sokan megkongatták a vészharangot: a kínai pénzügyi buborék hamarosan kipukkad. A kínai kormányzat azt kívánta üzenni a világnak az új árfolyam mechanizmus bevezetésének nyolcadik évfordulóján, hogy kézben tartja a helyzetet és a jövőben arra kell számítani: a kínai jüan lényegesen már nem értékelődik fel a jövőben.