Érdemes megjegyezni, hogy Kína és a lengyel külügyminiszter nézeteltérése beleilleszkedik a Peking és Brüsszel között lévő általános és nem egyértelmű kapcsolatok képébe. Alekszej Maszlov keletkutató az Oroszország Hangjának elmondta, hogy Kína még 2011 végén felajánlott az EU-nak egy válságellenes segítséget, amennyiben a három kínai követelésből teljesítenek egyet: növelni Kína státuszát az IMF-ben, bővíteni a jogait a WTO rendszerében vagy megszüntetni az EU embargóját a Kínába szállítandó európai fegyvereket illetően. Akkoriban az EU vezetői “megalázónak és veszélyesnek” nevezték ezt az ajánlatot. Alekszej Maszlov a következőket jegyezte meg ezzel kapcsolatban: A kínai politika és a hagyományos politikai kultúrája azon alapul, hogy Kína nagyon alaposan kiszámítja minden következő lépését. Itt nincs szó emberszeretetről, van viszont egy eléggé pontos terv Kína európai “behatolására”. Alapjában véve ez az aktív “behatolás” a 2008-2009-es válság idején kezdődött. Jelenleg Kínának meg van az esélye arra, hogy átvegye az irányítást az európai ipar teljes régiói felett. És valóban, Peking az unióval való kapcsolatának szóbeli tisztázásának leple alatt fokozza erőfeszítéseit a pénzügyi és gazdasági helyzetének megerősítése céljából Ukrajna stratégiailag fontos régióiban, elsősorban Krímben. Január utolsó napján a kínai média, valamint a Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Tanácsának információs osztálya közölte, hogy Pekingben aláírásra került egy memorandum a mezőgazdaság területén megvalósuló kísérleti integrációs projektről. A projekt a krími öntözőrendszerek fejlesztését és korszerűsítését írja elő, valamint a mezőgazdasági technológia megújítását, a mezőgazdasági rendszerek fejlesztését és az azokhoz kapcsolódó logisztikai rendszerekét, amelyeket csatolni kell az egyik fekete-tengeri kikötő termináljához. Kína nem titkolja azon szándékát, hogy más területeken is szeretné bővíteni az együttműködést új piacok és területek megszerzése céljából a termelés megszervezésére. Ezzel tisztában vannak a krími hatóságok. Nem véletlenül hangsúlyozta a Miniszterek Tanácsának információs osztálya, hogy “a kínai fél beleegyezett a krími kormány követelményeibe, amely alapján kizárólag krími munkaerőt alkalmazhatnak és a földek ukrán állami tulajdonban maradnak”.
Kiemelt