Három percben (majdnem) minden az izraeli telepekről. Videó

A gázai konfliktus eszkalálódása elvonja a figyelmet arról, hogy a megszállt Ciszjordániában félmillió izraeli él több mint száz, palesztin földön felépült telepen. Az 1993-as oslói béketárgyalások óta megduplázódott számuk. Az izraeli kormány azt mondja: joguk van ezekhez a telepekhez. A világ többi része ezzel nem ért egyet. Ezt a rövid videót az al Dzsazíra készítette: arról, hogy miért költöznek izraeliek a megszállt területekre, hogyan hat ez a palesztinokra és miért nőnek tovább a telepek a nemzetközi tiltakozás dacára.

{youtube}1sib5HbdEV4{/youtube}

Az izraeli telepek olyan izraeli lakónegyedek, amelyeket a megszállt palesztin területeken létesítettek, elsődlegesen zsidó közösségeknek. A nemzetközi jog szerint illegálisak. Ezek a kellemesnek tűnő külvárosok az ENSZ szerint megsértik a 4. genfi egyezményt. Hogy miért?

Mert ez az egyezmény, amely a civilek védelmét írja elő a háborús zónákban, megtiltja az államoknak, hogy a saját polgáraikat az általuk megszállt területekre telepítsék. És Izrael pontosan ezt csinálja, mióta az 1967-es háborúban elfoglalta Ciszjordániát. A törvénytelen telepeknek a létrehozásával Izrael megpróbálja biztosítani a saját pozícióját ezeken a területeken, arra az esetre is, ha sikerülne békeegyezményt tető alá hozni. Ez az egyik fő oka annak, hogy a tárgyalások mindig megrekednek. Izrael azt erőlteti, hogy a szerződések engedjék meg neki a telepek megtartását, míg a palesztinok azt mondják: nem tudnak olyan területről tárgyalni, amelyet Izrael folyamatosan bekebelez. 

1993, az oslói tárgyalások kezdete óta az izraeli telepesek száma megduplázódott, fél millióra nőtt. És annak ellenére, hogy 2005-ben Izrael telepeseket vont ki Gázából és Ciszjordánia bizonyos részeiből, a telepesek összlétszáma egyre nő. De mi miatt akarnak izraeliek telepeken élni?

Sokan közülük vallási meggyőződésből mennek, azt mondják, joguk van ezekhez a földekhez. De a vallástól függetlenül az izraeli kormány is bátorítja a polgárait: alacsonyabb adókat, államilag támogatott lakásokat, könnyebb hitelhez jutást biztosít a telepeseknek. És jóllehet a telepek mélyen bent vannak a megszállt Ciszjordániában, infrastruktúrájuk egyenesen öszeköti őket Izraellel.

Az izraeli hadsereg egységeit is odatelepítették, hogy megvédjék a telepeket. Több mint 200 kilométernyi olyan utat építettek palesztin területen keresztül, melyeket csak a telepesek használnak. Ciszjordániában minden izraeli telepes az izraeli polgári, míg minden palesztin az izraeli katonai igazgatás hatálya alatt áll. Ez ellenőrző pontokat jelent, és azt, hogy kijárási tilalmak, vád nélküli fogvatartások és más megszorítások alanyai. Ilyen az élet a katonai megszállás alatt.

A telepek fizikai jelenléte már önmagában darabokra, sok összefüggéstelen kis területre tördeli a megszállt Ciszjordániát. És ha maguk a telepek még csak 3 százalékát foglalják is el Ciszjordániának, az utak, a katonai támaszpontok, a biztonsági övezetek, vagyis a telepek infrastruktúrája együtt már 40-et. És egyáltalán nem tűnik úgy, hogy ez a szám rövid időn belül csökkenne. Tárgyalások kezdődnek és szakadnak meg arról, hogy melyik oldal mekkora terület tarthat meg a megszállt Ciszjordániában, és közben az izraeli kormány évről évre több telepet létesít ott. 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez