Ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor a mai 127 millióról 87 millióra csökken Japán népessége. A lakosság rohamosan öregszik: tavaly először több pelenkát adtak el öregeknek, mint csecsemőknek. A szakértői bizottság javasolja, hogy növeljék a kedvezményeket, melyet a családok a gyerekek után kapnak. Fokozni kellene a szakképzett külföldi munkaerő bevándorlását Japánba. Ez igen érzékeny politikai kérdés. A nemzeti érzelmű japánok jelentős része nem kíván idegeneket látni a szigeteken.
A nyolcvanas évek végén ezért a japán ipar vezetői úgy döntöttek, hogy nem importálnak külföldi munkaerőt. Hogy oldják meg a fejlesztés problémáját? Úgy, hogy robotokat állítanak be a gyárakban Japánban, a munkaerőt pedig külföldön keresik. Az outsorcing következtében a japán autógyárak lényegesen több autót állítanak elő külföldön, mint otthon. A következmény húszéves stagnálás, mert a robotok nem vesznek autót. A hazai fogyasztás stagnált, miközben Kína gőzerővel tört előre, jelentős részben japán pénzzel és technológiával.
Most ezen akar változtatni Abe Sinzo konzervatív kormánya. Ha elfogadják a szakértői bizottság javaslatát, akkor a 100 millió japán 2060-ra hivatalos kormányprogram lesz. Ez maximális újdonság Japánban, ahol ezt az érzékeny problémát nemigen bolygatták a kormányok. Abe Sinzo konzervatív liberális kormánya viszont új időszámítást hirdetett meg. A gazdaságban nem ortodox módszereket alkalmaz, vagyis megállás nélkül nyomtatják a papírpénzt, a társadalomban pedig átfogó reformot akarnak, nehogy Japán kihaljon.