„A helyzet súlyossága miatt Franciaország kéri a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását, hogy a nemzetközi közösség mozgósíthasson és felléphessen az iraki terrorista fenyegetéssel szemben.” – közölte a francia külügyminiszter csütörtökön délután. Laurent Fabius leszögezte: “Párizst mély aggodalommal töltik el a szélsőségesek észak-iraki harci sikerei, illetve a dzsihádisták által uralt területeken a polgári lakosság és a vallási kisebbségek ellen elkövetett súlyos atrocitásai. A nemzetközi közösségnek mindenekelőtt biztosítania kell a veszélyeztetett lakosság védelmét.”
Franciaország még a kurd vezetéssel is tárgyalt. Francois Hollande francia államfő telefonon egyeztetett Maszúd Barzanival, az észak-iraki kurd autonóm régió elnökével, és arról állapodtak meg, hogy együttműködnek a szélsőségesek észak-iraki előretörésének megfékezésében. Párizs nem részletezte, hogy milyen típusú támogatásra számíthatnak a kurdok.
A francia elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy rendkívül súlyos bűncselekménynek minősül a vallási kisebbségek, többek között a jazidi, valamint a keresztény közösségek üldözése. Hollande leszögezte, meg kell védeni a fenyegetett kisebbségeket, és emlékeztetett arra, Franciaország kész menedéket nyújtani az üldözötteknek.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön este rendkívüli ülést tartott amiatt, hogy Irakban tarthatatlanná vált a helyzet és az Iszlám Állam nevű kalifátus elfoglalta az ország legnagyobb keresztény települését, Karakost. Ferenc pápa az iraki keresztények védelmére szólított fel.
Az Egyesült Államok szintén megszólalt az ügyben. Csütörtök este már a sajtó egy amerikai katonai beavatkozásról beszélt. Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője ugyanakkor nem részletezte, milyen katonai lépéseket mérlegelt Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági stábjával folytatott csütörtöki tanácskozásán, de azt mondta: a terroristák a jazidi és a keresztény kisebbség elleni támadásai miatt “humanitárius katasztrófa” van kialakulóban.Az ENSZ által közölt becsült adatok szerint körülbelül 40 ezer jazidi menekült az Iszlám Állam fegyveresei elől a hegyekbe, ahol nincs víz és élelem. A jezideikről bővebben.
Végül aztán Barack Obama a beavatkozás mellett döntött: “ “Éberek kívánunk lenni és cselekedni, ha ezek a terroristák bárhol Irakban az alkalmazottjainkat vagy létesítményeinket fenyegetik, beleértve az erbili konzulátusunkat és a bagdadi nagykövetségünket.” Ez azt jelenti, hogy elsősorban az amerikai állampolgárok – a diplomáciai személyzet, katonák és orvosok – védelmében, valamint a vallási kisebbségek elleni irtóhadjárat megállítása érdekében az Egyesült Államok beavatkozik az eseményekbe. Az elnök felhatalmazta az amerikai haderőt arra, hogy célzott csapásokat mérjenek az iszlamista álláspontokra, ha azok az iraki kurdok fővárosa, Erbil felé nyomulnak – itt sajtójelentések szerint 40 amerikai tanácsadó segíti a védőket -, vagy ha bárhol az országban amerikaiakat fenyegetnek.
Közben komoly vita tárgyát képzik, hogy vajon tényleg megindultak-e az amerikai légicsapások: Kurd vezetők tegnap este már be is jelentették hogy Gwerben és Mahmourban amerikai légicsapások zajlottak. A Pentagon sajtótitkára azonban tagadta a támadásokat, de azt elismerte, hogy Irakban már voltak amerikai gépek, de azok nem bombákat, hanem segélycsomagokat szállítottak: 72 kötegnyi élelmiszert és vizet dobtak le ejtőernyőn az Iszlám Állam elől menekülő irakiaknak.
John Kerry amerikai külügyminiszter is közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az Egyesült Államok cselekvően és vezető szerepben lép fel az Iszlám Állam jelentette fenyegetéssel szemben és hogy “a világ nem nézheti tétlenül ártatlanok halálát”. Kerry szerint Washington egyeztetni fog regionális szövetségeseivel és a nemzetközi közösséggel, hogy segítsen Iraknak szembeszállni a terroristák brutális ideológiájával, amely “súlyos fenyegetést jelent Irakra, a térségre és az Egyesült Államokra nézve”.