Veszélyeztetett etnikai és vallási csoportok Irakban

Irak sokáig egy igazi „multikulturális” ország volt, legalábbis abban a tekintetben, hogy számos vallási és etnikai népcsoport lakta. Habár ezeket a csoportokat Szaddám Huszein alatt és előtt is néha üldözték és a diktátor bukása után sem integrálódtak teljesen az iraki társadalomba, de most a legrosszabbal kell szembesülniük: a teljes megsemmisüléssel. Az Iszlám Állam ugyanis nem tesz különbséget a vallási és az etnikai kisebbségek között, s mindegyiknek ugyanazt a sorsot szánja: behódolás, áttérés, adó, vagy kiirtás. 

Irakban nemcsak a keresztények és a jezidiek menekülnek az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet elől. Még jó pár olyan etnikai és a vallási csoport él Észak-Irakban, amely a “kalifátus” célkeresztjében van. Az ENSZ nemcsak azért adta meg Iraknak a “humanitárius katasztrófa” státuszt, mert több millióra rúg a menekültek száma: több, kisebb népcsoportot is az eltűnés és a kihalás fenyeget.  

Az elemzésünkben röviden bemutatjuk ezeket a „veszélyeztetett csoportokat”:

Tükrmén kisebbség:  Az etnikai és származási alapon az arabok és a kurdok után a legnagyobb népcsoport Irakban. Nincs pontos adat, de a Bagdad szerint a számuk 500 000 és 3 millió közé tehető. Főleg a kurd vidékeken élnek, de jelentős számú türkmén kisebbség lakott az Iszlám Állam fennhatósága alá tartozó területeken, vagy olyan településeken ahol még mindig komoly harcok dúlnak: Arbíl, Ninive, Kikuk, Wasit. Habár a többségük szunnita, de találhatóak közöttük síiták és keresztények is, akiket viszont az Iszlám Állam üldöz. Azonban a türkmén törzsek összetartanak és a szunnita türkmének kiállnak a többiek mellett, ezért néha összecsapnak a kalifátus harcosaival.

 

Kaviyah

Más néven az iraki romák. Nem ismert, hogy mikor bukkantak fel Irakban, de a társadalom szélére sodródtak, szinte semmi befolyásuk vagy ráhatásuk nincs az iraki politikára, s többnyire a szervezetbűnözésből – csempészet, fekete kereskedelem, prostitúció – élnek meg. Az iraki kormány még megbecsülni sem tudja a számukat, annyi biztos, hogy a nagyvárosok környékén laknak táborokban, vagy saját készítésű kunyhóikban. Moszul környékén és a ninivei tartományban is éltek nagyobb csoportok, ám sorsukról semmit nem tudni, miután elfoglalta a települést az Iszlám Állam.

Kawliyah-300x225

Baháik

A világ legfiatalabb, különálló vallása, mindössze néhány ezeren vallják ezt a hitet. Becslések szerint valamikor a XIX. század végén jelentek meg, valószínűleg Perzsiából. A muszlimok szerint a baháik tanai inkább egy erkölcsi-filozófiai útmutatásnak, mintsem különálló vallásnak tekinthető. A baháik célja, hogy létrejöjjön egy “világcivilizáció”: felszámolni az előítéleteket, egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítani a férfiak és a nők számára, a vallás és a tudomány összehangolni, mindenki részesüljön széleskörű oktatásban, egy nemzetközi nyelvet bevezetni, valamint a szegénység és gazdagság végleteit megszüntetni. Ezenfelül minden vallással szemben a teljes toleranciát hirdetik és azt tagadják, hogy az ember egyszerre csak egy vallási irányzatot követhet. Szerintük a világegyetemben egyetlen-egy erő munkálkodik: a végtelen és mindenható jóságos Isten, s a gonosz lényegében a jó hiánya. Tehát ha egy ember rosszat tesz, ez azért van, mert hiányzik belőle a tudás. 2003 után a Baháik legális státuszt kaptak Irakban és szabadon működhetnek, de hivatalosan még mindig nem ismerték el őket, mint különálló vallást. Az Iszlám Állam eretnek mozgalomnak tekinti, amelyre nem vonatkozik a Korán előírása, mivel nem „egy könyv vallás”, ezért két opció van számukra: áttérnek, vagy meghalnak. 

Bahais in Adrianople

Yarsanism (Kaka’).

Főleg Dél-Kurdisztán területén élnek, de Irán nyugati részein is megtalálhatóak. Hozzájuk legközelebb – mind vallási, kulturális, de még etnikai szinten is – a jezidiek és a szíriai alaviták állnak. A Yarsanism  egy hangsúlyos szinkretikus vallás, nem hisznek a mennyben és a pokolban, hanem az újjászületésben, valamint sok a jezidi vallástól átvett elem is. A történelemben sokszor üldözték őket, legutoljára 1910-ben: a szomszédos szunnita és síita törzsek közösen indítottak ellenük támadásokat, s végül 2014-re – még az Iszlám Állam hódításai előtt – kb. 250 000-re csökkent a számuk. Mivel sok szempontból közel állnak a jezidiekhez, ezért potenciális célpontnak számítanak az Iszlám Állam terroristái számára és a jezidiekkel együtt menekülnek a kalifátus harcosai elől. 

sdfaf

Fekete irakiak

Afrikai rabszolgák leszármazottai, akiknek őseit Szudánból, Etiópiából, sőt Zimbabweból hurcolták el valamikor a kilencedik század elején. A 880-as években egy hatalmas rabszolgalázadásra került sor Bagdadban, de azt az arabok – igaz 15 évnyi véres harc árán – leverték. Csak a XIX. században szabadították fel őket, de a jelentések szerint még 2008-ban is zajlott a rabszolgatartás nem hivatalos formája. Számukat körülbelül 1,5 millióra becsülik az iraki hatóságok, ám szintén kisemmizettnek számítanak a társadalomban. Mivel főleg Irak keleti részén éltek, ezért ők szenvedték meg leginkább az iraki-iráni háborút: az iráni hadsereg számos településről elűzte őket. 

baha

Mandeusok

Nemcsak Irak, hanem a világtörténelem egyik legrégebbi gnosztikus közössége. A mandeusok saját nyelvvel (amely a babiloni talmudi nyelvhez és az arámi nyelvhez áll a legközelebb!), tekintélyes irodalommal, gazdag kulturális és vallási hagyományokkal rendelkeznek, amelyet kétezer éven át sikerült megőrizniük a mai Irak és Irán mocsaras területein. Azonban kiemelt célpontjai voltak a Szaddám-rezsimnek: a diktátor mocsárlecsapolást hajtott végre a területükön, amellyel ökológiai katasztrófát idézett elő, de a népcsoport továbbra is ott maradt. Azonban a diktátor bukása sem okozott nekik felüdülést: a szunniták, a síiták, de még a kurdok is üldözték őket a vallási meggyőződésük miatt. Szerintük ugyanis az emberek kezdetben mint jók és igazak voltak, de négy próféta által tévútra vezettettek, mint például Ábrahám és Mózes, sőt Jézus szerintük “hamis megváltó” volt (de Mohameddel kapcsolatban nincs megegyezés).Haláluk után éter-világba kerülnek, ahol a nagy szellem látása lesz osztályrészük; bűneiktől gyakori keresztség felvétele által tisztulnak meg.

Számuk 2003 óta 70 000-ről alig 5000-re csökkent, s gyakorlatilag a kihalász szélére kerültek. Egyetlen szerencséjük, hogy a gyakori üldöztetések miatt elmenekültek az északi területekről és Bagdad városában – amely a legnagyobb mandeus település világon – találtak menedéket és így megúszták az Iszlám Állam támadásait. Ám hosszabb távon el az eltűnés fenyegeti őket. 

mandaeism06

Shabak:

Egy rendkívül zárt csoport, amely a ninivei tartományban él, körülbelül 200 000-300 000-an lehettek még az Iszlám Állam támadása előtt. A Shabak-vallás az iszlámot és a kereszténységet ötvözi, sokat merít többek közt a szufizmusból, az iszlám misztikus ágából. Az iszlámtól megkülönbözteti többek közt a nyilvános és személyes gyónás intézménye, illetve, hogy a Shabak-hívek fogyaszthatnak alkoholt. Sokan  a Shabakot a síita iszlám egyik ágának tarják. Azonban igencsak problémás a viszonyuk a többi vallási felekezettel és etnikai csoporttal: a történelemben sokszor összecsaptak a keresztényekkel, szunnitákkal, de még a kurdokkal is. Legutóbb 2009 karácsonyán Moszuk környékén törtek ki harcok a keresztények és a Shabak-vallás hívei között, mivel a keresztényeket nem engedték be a templomokba. Az Iszlám Állam Moszul után azonnal elkezdte az üldöztetésüket, mivel a Shabakok sem áttérést, sem az adót fizetést nem választották,ezért a „kalifátus vallásbírósága szerint” szabadon és büntetlenül kivégezhetőek.

shabak

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez