Irán hajlandó együttműködni az Iszlám Állam ellen, de bizonyos feltétekkel

Az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet ámokfutása és hódítása miatt komoly átalakuláson megy keresztül a régió kapcsolati rendszere: korábbi ellenségek, mint Irán és az Egyesült Államok, kerültek egy oldalra és bizonyos fokú együttműködésre is hajlandóak a “kalifátus” ellen.Teherán azonnal kihasználta az “ölébe pottyant” lehetőséget, mivel hajlandó segíteni a szélsőségesek leverésében, de csak akkor, ha cserébe számára kedvező előrelépés történik az atomprogramjáról folytatott nagyhatalmi tárgyalásokon.

Habár sokáig nagyon jól haladtak az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások, nem sikerült júliusban teljesíteni a követelményeket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját és Németországot tömörítő hatok képviselői egy nappal a július 20-i határidő lejárta előtt megegyeztek Iránnal abban, hogy négy hónappal meghosszabbítják az utóbbi vitatott atomprogramjáról folyó tárgyalásokat. Viszont így is aligha lehetséges, hogy november 24-én megszületik a végső megállapodás, legalábbis ezt állítja az iráni vezetés. 

Azonban a megrekedt tárgyalásoknak új lendületet adhat az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet térhódítása Észak-Irakban és Szíriában. Irán már a kezdettől fogva támogatta mindkét országot a kalifátus elleni harcban: nemcsak segélyekkel, lőszerrel, hanem emberanyaggal is: több száz Forradalmi Gárdista állomásozik Irak síita lakta részében, valamint tisztek és tanácsadók vannak a frontokon és segítik az iraki biztonsági erőket. 

Franciaország, amely tagja az iráni nukleáris programról tárgyaló hatok csoportjának, ezen a héten arra szólította fel a közel-keleti térség államait, hogy lépjenek fel közösen az Irakban és Szíriában jelentős területeket elfoglaló dzsihadisták ellen. Teherán szinte azonnal válaszolt a felhívásra: “Ha beleegyezünk abba, hogy teszünk valamit Irakban, akkor cserébe a másik félnek is tennie kell valamit a tárgyalásokon.” – jelentette ki Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, majd még hozzátette:  “Az egyelőre nem világos, hogy mit kell tennünk Irakban, ahogy az sem, hogy a hatoknak mit kell tenniük cserébe”. Zarif ezután ismét azt követelte, hogy vonják vissza az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok által életbe léptetett gazdasági szankciókat. Szerinte a hatoknak határozatot kellene elfogadniuk az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iráni gazdaságot sújtó korlátozások eltörléséről.

 

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez