A szabadulást Ahmet Davutoglu török kormányfő jelentette be, aki éppen Bakuban tartózkodott hivatalos látogatáson. A miniszterelnök a török újságírók előtt elmondta, hogy a túszokat szombat hajnalban engedték el és már Törökországban is vannak. Ankara később úgy nyilatkozott, hogy valamennyi egykori túsz jó egészségi állapotban van. Szombaton hajnalban engedték el őket a terroristák és a török titkosszolgálat embereinek a kíséretében érkeztek meg az ország déli részén fekvő Sanliurfába.
A 49 embert – köztük diplomatákat – június 11-én ejtették rabul, amikor egy iszlamista csoport lerohanta az észak-iraki Moszult, és egyebek között elfoglalta az ottani török konzulátust A túszok között voltak diplomaták, a családtagjaik, valamint katonák is. Ankara részben azért utasította el az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet elleni katonai koalícióban való részvételt, mivel aggódott a túszok biztonságáért.
„Keveset fenyegettek minket, mert mi is szunnita muszlimok vagyunk. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem lettünk volna életveszélyben.” – jelentette ki Alparslan Yel, az elrabolt konzul, aki nem volt hajlandó többet elárulni az ügyről. Egy másik, Alptekin Esirgun, pedig arról számolt be, hogy őt meg kényszeríteni akarták arra, hogy olvasson fel egy hivatalos közleményt. Hozzátette még, hogy legalább nyolc különböző helyen tartották fogva a túszokat Moszul városában.
A török és a közel-keleti médiumokban elindultak a találgatások a túszok szabadon engedésének a körülményeiről, főleg arról, hogy mivel érte el Ankara, hogy elengedjék a túszokat. Davutoglu kijelentése, miszerint „megköszönjük a névtelen hősöknek a közbenjárást” szintén számos kérdést vet fel. Aaron Stein, a brit elemző szerint, Ankarára egyre nagyobb nyomás nehezedett, nemcsak a koalícióból való kimaradásáért, hanem az Iszlám Állammal fenntartott „tisztázatlan” kapcsolatokért, többek közt a terrorista csoport által kitermelt olaj Törökországon történő eladásért. „Kétségkívül lesznek változások, de hogy milyenek, arról egyelőre fogalmuk sincs. Törökország feltehetőleg nem fogja megnyitni a repülőtereit a NATO gépek előtt, de Ankara hozzáállása biztosan változni fog.” – olvasható egyik elemzésében.