A kommunizmus ízei Dubajban

Dubaj kevéssé forgalmas részén, alacsony emeletes házak és egy ipari park között húzódik meg az Okryu-gwan étterem. Ahhoz a lánchoz tartozik, melynek tulajdonosa az észak-koreai kormány. A helyszín legalább annyira titokzatos, mint maga a phenjani rezsim.

Az elszigetelődő, kommunista országnak, melynek alig néhány állammal vannak kereskedelmi kapcsolatai, valutára van szüksége ahhoz, hogy fizetni tudjon az import árukért. A szén kivitelén kívül éppen ez az étteremlánc az egyik módja annak, hogy ehhez hozzájusson – mondják szakértők az Al Arabiyának. Amelynek egyik újságírója úgy döntött: egy vacsora erejéig szétnéz a dubaji vendéglőben.

Mosolygó, ám szorosra zárt ajkú pincérnők kínálják lazacszínű egyenruhában a feltehetően autentikus észak-koreai ételeket. A választék nagy, kocsonyaszerű tengeri gesztenye levestől a tofun át a savanyú káposztából készült fogásokig.

Az ételeket a hivatalos tájékoztatóban “gyönyörű phenjani lányok”-ként leírt női pincércsapat szolgálja fel. Melynek tagjait a Columbia Egyetem professzora, Charles Armstrong szerint aprólékosan átvilágított és jól megfigyelt a rezsim, mielőtt külföldre helyezte őket. Jóllehet mindannyian kis észak-koreai zászlót viselnek az egyenruhájukon, a dekoráció jórészt politikamentes.

Helyette az estéket zenészek fellépése kíséri, köztül egy fuvolistáé, hagyományos észak-koreai ruhában, és lányok táncolnak részben angol nyelven előadott keleti dalokra. De vannak szeparék is, meg karaoke. A műsorszámok között – amelyeket a japán turisták nagyon jól fogadnak – egy hatalmas képernyőn észak-koreai zenés darabokból mutatnak részleteket: az egyikben például egy ruhagyár vasalónői próbálnak felvidítani egy overálos munkást.

Az étteremlánc, amelynek Kínában, Japánban, Malájziában és Indonéziában is vannak üzletei, az egyik közeli négycsillagos szállodában is jelen van: ott valamivel kicsapongóbb karaoke-partikat kínál, ugyanis van alkoholforgalmazási engedélye – árulják el az alkalmazottak.

Hogy az étterem kinek a tulajdonában is van jogilag, azt nem sikerült kideríteni. Dubajban a szabad vállalkozási övezeteken kívül mindenhol kell egy Emírségek-beli üzlettárs a vállalkozásokhoz. 2010-ben a helyi National című lap egy kínai üzletembert idézett, aki azt állította, hogy érdekeltsége van benne, de közben egy menedzser arról beszélt, hogy “az észak-koreai külügyminisztérium emberei” irányítják a vendéglőt. Észak-Koreának nincs diplomáciai képviselete az Egyesült Arab Emírségekben.

“Hideg visszautasítást kaptunk az igazgatóhelyettestől, amikor a tulajdonos személyét firtattuk. Annyira hideget, hogy azzal csak a felszolgált tészta hőmérséklete vetekedett. Az igazgatótól pedig eddig hiába kértünk interjút” – írja az Al Arabiya.

koreafuvola

Észak-Korea globális étterembiznisze több tízmillió dollárt termel ki évente – mondja az ország szakértője, a Nort Korean Leadership Watch nevű weboldal szerkesztője, Michael Madden. “Az észak-koreai állampárt elitjéhez tartozó embereket, akiknek külföldön van vendéglőjük vagy étterem-láncuk, szigorúan utasították Phenjanban a helyi törvények betartására.”

Annak ellenére, hogy elméletben ellenséges az észak-koreai rezsimmel, sok kormány az étteremláncnak otthont adó országokban nem ellenzi az észak-koreai jelenlétet – mondja Steven Weber, a kaliforniai Berkley Egyetem politikai tudományok professzora. Szerinte az egyik oka ennek az, hogy megpróbálják finoman a szabályozottabb vállalkozások irányába tolni Észak-Koreát. “Ez ugyan támogatja a rezsimet, de segíti észak-koreaiak megélhetését is” – véli Andrei Lankov a szöuli Kookmin egyetemről. Madden nem lát semmilyen erkölcsi dilemmát abban, hogy valaki egy észak-koreai étterembe tér be. Szerinte csak nagyon kicsi százalékát jelentik az ország valutabevételének ezek a helyek. Ken Gause, a washingtoni CNA Corporation szakértője szintén úgy véli: a lánc létezése nem feltétlenül negatív. “Ha rá tudjuk venni Észak-Koreát arra, hogy gombócokat adjon el rakéta helyett, az nem lehet teljesen rossz dolog”.

De az otthoni politikai instabilitás ezeket az éttermeket is veszélyeztetheti. Hisz Kim Dzsongun, az Észak-Koreát 1949 óta vasmarokkal irányító dinasztia sarja és vezetője már csaknem 40 napja eltűnt a világ szeme elől, és senki sem tudja, ki is az úr most az országban.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez