Ezen a héten újabb öt haditengerészet kötelékeiben szolgáló tisztet tartóztattak le, akiket azzal vádolnak a hatóságok, hogy egy merényletet szerveztek a haditengerészet legfelső vezetése ellen. Ezzel párhuzamosan 33 tisztet szintén letartóztattak, akik fel akarták robbantani az egyik török tengeralattjárót Isztambulban. Sőt szintén ezen a héten kezdődött meg annak a tíz tisztnek a pere is, akik korábban a Golcuk Flotta Hírszerzésénél dolgoztak és azért tartóztattak le őket, mert „kényes információkat tartalmazó dokumentumokat nyújtottak át Erdogan ellenségeinek”.
Törökországban már az ezredforduló óta zajlik a török fegyveres erők átalakítása, amelybe az is beletartozik, hogy egymás után tartóztatják le a különböző tiszteket és katonai vezetőket. A török hadsereg Kemal Atatürk óta a szekularizáció bástyájának számított, s rendszerint mindig beavatkozott, amikor veszélybe került a világi Törökország. Eddig négyszer zavarták el az éppen aktuális kormányt, mégpedig 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban és 1997-ben. Legutóbbi alkalommal magát Recep Tayyip Erdogant is letartóztatták, aki akkor Isztambul polgármestere volt. Később,amikor 2002-ben miniszterelnök lett, elkezdődtek a tisztogatások a hadseregen belül, vagyis inkább egy újabb puccs megelőzése. A miniszterelnök ugyanis tudta, hogy az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) iszlamista politikája előbb-utóbb kivívja a hadsereg és egyéb világias erők nemtetszését, s a szekularizáció védelme érdekében újabb puccsot hajtanak végre.
Amióta az AKP van hatalmon Törökországban, körülbelül 3500 török katona – az egyszerű bakától egészen a többcsillagos tábornokokig – került bíróság elé, legtöbben puccs szervezéséért vagy abban való részvételért. Azonban külön érdekesség, hogyha haderőnemekre lebontjuk a letartóztatott és börtönre ítélt katonák számát, akkor legtöbben – majdnem 1900-an – a török haditengerészetnél szolgáltak. Az ötven admirális közül tizenötöt már letartóztattak vagy menesztettek a posztjáról, miközben a 750 hajóparancsnokból 120 szintén hasonló sorsra jutott.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért pont a haditengerészetben zajlanak a legnagyobb tisztogatások, amikor a két leghíresebb államcsínytervezetben, vagyis Ergenekon-csoportban és a Pöröly-hadműveletben, főleg a szárazföldi haderő, hírszerzés és a légierő főtisztjei voltak benne.
Valószínűleg azért a haditengerészetet érintette leginkább a tisztogatási hullám, mert az összes fegyvernem közül ők rendelkeztek a legjobb amerikai és izraeli kapcsolatokkal. A török flotta szinte minden téren együttműködött az Egyesült Államok és Izrael haditengerészetével, közös hadgyakorlatokat tartottak, miközben a török tisztek a két ország haditengerészeti iskoláiban tanultak. Erdogan ezzel valószínűleg meg akar szüntetni mindenféle „külföldi befolyást” a török hadvezetésben.
A török haditengerészet belüli tisztogatások azért számítanak furcsaságnak, mert Ankara igencsak komoly erőfeszítéseket tesz a török flotta megerősödésének érdekében. A török katonai vezetés azt szeretné, hogy 2023-ra – vagyis a Török Köztársaság kikiáltásának 100-ik évfordulóján – a török flotta benne legyen a világ tíz legerősebb flottájában, amely nem csak a régióban lehet domináns szereplő, hanem megjelenhet a globális színtéren is. Ez azonban aligha sikerül, hogyha a tehetséges és jól képzett, nyugati oktatásban részesült tiszteket és parancsnokokat menesztik, s helyükre az AKP-hoz hűséges, de kevésbé képzett katonák kerülnek a fontosabb pozíciókba.
Törökország nemcsak amiatt fejleszti gőzerővel a flottáját, mert ő szeretne lenni a közel-keleti régió domináns tengeri nagyhatalma, vagy azért, hogy „ellensúlyozza” az orosz flotta jelenlétét a Fekete-tengeren és a Mediterráneumban. A török hadihajók nyújtanának védelmet a tenger mélyén lévő energiahordozókat kitermelő hajóknak és tornyoknak. A Kelet-Mediterráneumban lévő földgázmezők – mint pl. a Leviatán, vagy a Ciprus körül lévő földgázmezők – hovatartozásáról így is komoly viták zajlanak a régió országai között.
Ankara az Észak-ciprusi Török Köztársaságon keresztül igyekszik elérni, hogy ne csak a Nicosia által megbízott amerikai, izraeli és utóbbi időben emírségi vállalatok termeljék ki a szigetország körüli gázmezőket. Ezért a török kormány több „tudományos kutatóhajót” – komoly katonai védelemmel ellátva – küldött a térségbe, amelyek felderítő fúrásokat és szeizmikus méréseket végeztek Ciprus mellett. Nicosia provokációnak minősítette az esetet, és emiatt október 7-én megszakították a szigetország egyesítéséről szóló tárgyalásokat Törökországgal.
Ezenfelül a török flotta fontos diplomáciai feladatokat is be szokott tölteni. 2012-ben a török flotta egy 102 napig tartó misszióban vett részt: 102 év után most jártak először török zászló alatt közlekedő hajók a Jóreménység-fokánál. A szimbolikus jelentőségén kívül nagyon fontos diplomáciai eredményei voltak a missziónak, mivel a flottila 24 afrikai országban kötött ki és 19 török nagykövetséget és konzulátust nyitottak meg Afrikában. Nemrég a török török kormány bejelentette, hogy jövőtr megismétli a két évvel ezelőtti “tengeri nyitást”: 2015 elején indul a „kelet-ázsiai misszió”, amelynek végállomása Japán lesz. Útközben a hat hajóból álló flottilla több jelentős ázsiai ország – India, Szingapúr, Kína – kikötőiben is felbukkan és „bemutatót tartanak a török flotta” erejéből.
A kép forrása: Europress/AFP