Ahol sátrak után robbanómellényeket varr a szabó. Falludzsai mindennapok

Amikor az ISIS januárban elfoglalta az iraki Falludzsát, rávett egy szabót, aki autókra készített ponyvákat, hogy varrjon inkább robbanóöveket öngyilkos merényletekhez. De nem ez az egyetlen változás, mióta a radikális szunnita militánsok irányítják a várost. Gyakorlatilag rá sem lehet ismerni Falludzsára – írja a Reuters.

Az Iszlám Állam arról hírhedt, hogy lefejez vagy más módon végez ki bárkit, aki az útjában áll, amikor elfoglal és az önkényesen kikiáltott “kalifátusához” csatol falvakat és városokat Szíriában és Irakban. Külön útmutatókat ad ki az élet minden kérdésében, a saját ideológiája jegyében: olyanokat például, hogy minden nőnek fátylat kell viselnie, vagy tilos a dohányzás és a nyugati stílusú hajviselet.

De a tiltások mellett, hogy mozgásban tartsák a kormányok és hadseregek ellen indított háborújukat, alkukat is kötnek helyiekkel a dzsihádisták. Mint például az említett szabóval. Generátort adtak neki, és ingyen kap olajat is a működtetéséhez. És jó pénze van az öngyilkos mellényekből, övekből, nadrágokból. Műhelyének falán amerikai golyók nyomai, még az egy évtizeddel ezelőtti, al-Kaida elleni harcokból. “Nehéz időket éltem meg. Gyerekeim vannak, etetnem kell őket. Önszántamból vállaltam ezt az új munkát, és vállalom a felelősséget is a következményekért.”

A város mindennapi életéről, így a szabó sorsáról is nemrégiben ott járt emberek számoltak be a Reuters bagdadi tudósítójának. Falludzsa volt az első iraki város, amely az Iszlám Állam kezére került. Már a Szaddam Huszein megdöntését követő amerikai megszállás alatt a szunnita lázadás bástyája volt Anbar tartományban. Aztán lassan az al-Kaida erőssége lett. 2004-ben amerikai tengerészgyalogosok csaptak itt össze a terrorszervezettel.

Egy évtizeddel később az Iszlám Állam mélyen beásta magát Falludzsába: megteremtette ott a maga “mintatelepülését”. Jóllehet az Eufrátesz völgyében, Bagdadtól nyugatra fekvő várost többségében mélyen konzervatív emberek lakják, sokan közülük sem tartják könnyűnek az életet a dzsihádisták alatt.

Minden nőnek, aki megjelenik a város határában, tetőtől talpig fekete, arcot takaró nikábba kell burkolnia magát: erre a célra elsötétített üvegű bódék állnak az utak mellett. A “játékszabályok” ott lógnak a házak és a mecsetek falán: tilos a cigaretta és a sisa, a vízipipa, mert elvonhatják a figyelmet az imáról. Tilos a nyugati hajviselet, az angol feliratos vagy nőt ábrázoló poló is. A nők nem léphetnek ki a házból férfi kísérő nélkül.

Egy szemtanú egy ötvenes éveiben járó nőről beszél, aki korábban fehérneműt és körömlakkot árult, most pedig kisebb tömeget csődített össze a kiabálásával az Iszlám Állam falludzsai bírósága előtt: ez hoz döntést mindenben, a bűntényektől a szomszédok vitájáig. A nő azért ment a bíróságra, mert azt szerette volna elérni, hogy egyedül járhasson az utcán. Özvegy, mondta, és nem akarja terhelni a testvéreit azzal, hogy mindenhová kísérgetik. A fegyveresekkel üvöltözött a bíróság előtt. “Azt mondjátok, Isten nem fogadja el, hogy egy nő egyedül járkáljon az utcán. Azt meg hogyan fogadja el az Isten, hogy ti embereket gyilkoltok?”

Az egyik fegyveres azzal vágott vissza: “Ha férfi volnál, most lefejeznénk.” A bíróság ennél enyhébb ítéletet hozott: kitiltották Falludzsából. Egy pickuppal elvihette a holmiját, a házát pedig lefoglalta az Iszlám Állam.

A nőknek 12 év fölött kell viselniük a nikábot: az ennél fiatalabb kislányoknak viszont a fejkendő kötelező. “Miért kényszerítenek bennünket, hogy az akaratunk ellenére tegyünk bármit is? Szabadnak születtünk, és nem tisztességes, hogy így bánjanak velünk” – mondja egy asszony, akinek 6 éves lánya van. Még a kirakati bábuk letakarása is kötelező, akárcsak az ISIS által uralt többi városban.

A valaha füstös kávéházakban, ahol régen az emberek vízipipa mellett beszélték meg a nap eseményeit és nézték a tévét, most csak teát szabad szürcsölni, és kizárólag vallásos programok mehetnek a képernyőkön – mondja egy kávéház-tulajdonos. Egy férfi a piacon arról mesél, hogy rajtakapták, amikor sisázott. “Fegyveresek vettek őrizetbe, és egy imámhoz vittek. Az figyelmeztetett, hogy mégegyszer ne csináljak ilyent, mert különben megkorbácsolnak. Vagy fegyverkezünk és szembeszállunk az Iszlám Állammal, vagy rabszolgaként végezzük.”

A fiatalok, akik valamikor azzal tudtak kiszakadni az iraki tragédiákból, hogy a Golan sportteremben gyúrtak, most azzal szembesülnek, hogy a kormányzati alkalmazottaktól elkobzott bútorokat, hűtőket és szőnyegeket teszi ott pénzzé árveréseken az Iszlám Állam.

Amely egyébként alapszolgáltatásokkal próbálja megnyerni az embereket. Fegyveresek öntözik az utcán a fákat a hírhedt fekete zászlóval ellátott autókból, és a csoport utcaseprőket is alkalmaz, hogy megtisztítsa a fekete-fehérre festett járdákat. Falludzsában még a támogatott liszt is az Iszlám Állam logójával ellátott zsákokban érkezik az állami boltokba.

Azon túl, hogy “mintaállamukat” rendezték ott be, stratégiai pontnak is tartják Falludzsát az Iszlám Állam fegyveresei a Közel-Kelet térképének átrajzolásához. Az amerikai légicsapások, amelyek nem tudták lelassítani a szervezet előretörését Anbarban, célba vették a város körüli területeket is. A dzsihádisták változtattak az útvonalaikon, hogy ne válhassanak célpontokká, és különleges biztonsági csapataik fekete símaszkokban keresik a beszivárgókat. Az egyik szemtanú szerint bárkit, akit filmezésen kapnak, azonnal körbevesznek, letartóztatnak és kivallatnak a hosszú szakállas fegyveresek. Akik most normál autókat és motorokat használnak a légelhárító fegyverekkel ellátott pickupok helyett. A legyőzött iraki csapatoktól zsákmányolt tankokat és páncélozott autókat pedig ágakkal álcázzák, vagy elrejtik.

Az amerikai ( és most már kanadai is) légicsapások ellenére a szunnita militánsok keményen tartják a kezükben Falludzsát. A szabó üzlete virágzik. Már beállította a második varrógépet is. Az öngyilkos szerelések vastag vízhatlan anyagból készülnek, feketében és bézs változatban is. Többféle modell van: az egyiknek a mellzsebében fér el a robbanószerkezet, míg egy másiknál elől és hátul is vannak erre szolgáló zsebek. A harmadiknál meg a nadrágba rejtették őket. Mind-mind bálákban áll a földön, nincs hely a tárolásukra. A fegyveresek teherautóra pakolják őket, aztán indulnak, hogy felkészüljenek a következő küldetésre. “Tudom, hogy egy napon letartóztathatnak az iraki biztonságiak. De tudniuk kell: a családom miatt csinálom ezt” – mondja a szabó.

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez