Rendkívül heves vita volt vasárnap az izraeli kormány ülésén. A napirenden egy olyan törvénytervezet szerepelt, amely Izraelt zsidó nemzetállamként határozta meg. Sokan az asztalt csapkodták, s volt, aki azzal vádolta meg a javaslatot beterjesztő Benjámin Netanjahut, hogy tönkreteszi a demokráciát, és teokratikus diktatúrát hoz létre. A törvényt ellenző egyik miniszter szerint egy hasonló alaptörvényt csakis konszenzussal, viták után lehet létrehozni, s nem olyan sietősen, ahogy ez most történt.
Ugyanakkor ez sem akadályozhatta meg a tizennégy elvből álló tervezet – mintegy alkotmányos alaptörvény – elfogadását. A megbeszélésen két javaslatról döntöttek: az egyiket Zeév Elkin likudos politikus, a másikat pedig Benjámin Netanjahu miniszterelnök nyújtotta be. Mindkettő szerint Izrael a zsidók nemzetállama, ahol a nemzeti önmeghatározás joga csakis a zsidó népet illeti meg.
A törvénytervezetre 14-en szavaztak igennel, 7-en pedig elutasították. A javaslatot az izraeli jobboldal támogatta, így a Likud, a Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) és a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt, miközben a Jes Atíd (Van Jövő) miniszterei és a Tnua (Mozgalom) pártot vezető Cipi Livni igazságügy-miniszter ellene voksoltak. Egy miniszter távol maradt: Limor Livnat, a kulturális tárca Likudhoz tartozó vezetője nem vett részt a szavazáson.
Az új alaptörvény vasárnap elfogadott elveiből szerdáig állítják össze a törvényjavaslat szövegét: ennek kinyilvánított célja Izrael zsidó jellegének erősítése, miközben a demokratikus elemek a háttérbe szorulnak. A tervezet értelmében az arab nem számít az ország hivatalos nyelvének, noha az Izraelben élők mintegy ötödének ez az anyanyelve. Az arab pártok rasszistának bélyegezték a törvényt. Az izraeli keresztények sem örülnek neki, mivel őket is hátrányosan érinti, s a drúzok helyzete sem tisztázott még. Netanjahu szerint az új törvény értelmében csak az izraeli zsidók használhatják a nemzeti jelképeket, így a himnuszt vagy a zászlót.
Jehuda Veinstein államügyész kijelentette: a tervezett jogszabály jelentősen eltér a kneszet alaptörvényeiben és a Függetlenségi Nyilatkozatban meghatározott alkotmányos jogokat lefektető elvektől, ront az állam demokratikus jellegén. “A törvény szövegét elutasítaná Dávid Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke, valamint Zeév Zsabotinszki, a harmincas évek jobboldali cionista gondolkodója, a Likud párt ideológiai atyja is” – jelentette ki Jaír Lapid, a Jes Atid elnöke.
Jaír Lapid már korábban kifejtette: ha elfogadják, a javaslat másodrangú állampolgárrá tesz háromszázezer orosz bevándorlót. Ezzel azokra a volt szovjet tagköztársaságokból érkezettekre utalt, akik a vallási jog szerint nem számítanak zsidónak, mert édesanyjuk nem zsidó. A Jes Atíd vezetője rossznak nevezte a javaslatokat, és azt mondta: szerinte a kormányfő a Likud párt közelgő előválasztása miatt állt elő ezzel az üggyel. A tervezet szerdán kerül az izraeli parlamant, a Kneszet elé.
A kép forrása: Europress/AFP