Szombaton tartották a bahreini parlamenti és helyhatósági választásokat: először a „2011-es bahreini tavasz óta”. 2011 februárjában tüntetések voltak a szunnita Hamad ibn Ísza Ál Halífa uralkodó ellen, melyek végül oda vezetettek, hogy Szaúd-Arábia és az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) rendőri és katonai egységei megszállták az országot. Azonban a fokozott rendőri jelenlét ellenére sincs béke az országban, három éve szinte folyamatosan folynak tüntetések és zajlanak összecsapások a síiták és a hatóságok között.
Ilyen feszült légkörben került sor a szombati parlamenti és helyhatósági választásokra is. A bahreini kormány egy hónappal a választás előtt betiltotta az al-Vefak pártot. A bíróság a gyülekezési törvény megsértésében találta bűnösnek az ellenzéki tömörülést, és döntése szerint a szervezet három hónapig nem folytathat politikai tevékenységet a szunnita vezetésű monarchiában: nem tarthat szervezett gyűléseket és sajtótájékoztatókat, nem adhat ki közleményeket és nem használhatja az irodáit. Ezért az al-Vefak úgy döntött, hogy bojkottálja a szavazást, mert szerinte a kormány nem tett hiteles erőfeszítéseket a társadalmi megbékélés érdekében. Bojkottra szólította fel a síitákat is. A 2010-es választásokon a párt 18 mandátumot szerzett a 40 fős parlamentben.
A hivatalos adatok szerint az ország lakosságának 51,5%-a járult az urnákhoz, de az ellenzék szerint a 350 ezer választásra jogosult ember alig harminc százaléka ment el szavazni és „komédia” volt az egész szavazást. Azzal is megvádolták a kormányt, hogy a szavazók nyolcvan százaléka köztisztviselő, katona vagy rendőr volt.
Más ellenzéki és emberjogi szervezetek jelentései kitértek arra, hogy a szunnita szavazókat erőszakkal kényszerítették a választásokon való megjelenésére, miközben a síitákat nem engedték a fővárosban az urnákhoz: egyszerűen lezárták az utakat Manama felé. A választásokon csak szunnita jelöltekre lehetett leadni voksot: összesen 419-re, ebből 266-an a parlamenti, 153-an pedig a helyhatósági választásokon indultak, sőt a jelöltek 9 százaléka nő volt.
Összecsapásokra is sor került a Perzsa-öböl menti monarchiában. A Sanabes nevű településen a helyi síiták megrohamozták a biztonsági erők állomáshelyét. A biztonsági erők könnygázzal lőttek a tüntetőket, akik viszont maszkot viseltek és Molotov-koktélokat dobáltak. Az AFP tudósítója Bahrein más részeiről is beszámolt több blokádról és kidőlt fákról. Pénteken pedig ezrek vonultak fel a Perzsa-öböl kis szigetországában, hogy távolmaradásra buzdítsák a választásra jogosultakat.
Az Egyesült Államok viszonylag csendben követte az eseményeket, és nem ítélte el a bahreini uralkodóházat a döntésekért. A szakértők szerint ennek hátterében az áll, hogy a szigetország az állomáshelye az Egyesült Államok ötödik flottájának és a többi közt innen szállnak fel a repülőgépek, amikor az Iszlám Állam terrorszervezet állásait bombázzák. Washington – és az Öböl-menti monarchiák – támogatják a szunnita vezetést, mivel az ország lakosságának 65-70 százaléka síita, s attól tartanak, hogy rendszerváltás esetén egy Iránnal szövetséges vezetés kerülhetne hatalomra Bahreinben.
A kép forrása: Europress/AFP