Mi az az Einstein-vízum és hogyan jutott hozzá Melania Trump?

Ezt firtatja a Washington Post annak kapcsán, hogy Donald Trump most a bevándorlók ellen mennydörög.

Csakhogy első neje, Ivana Csehszlovákiában született, míg a harmadik, a jelenlegi feleség Szlovéniában. Ráadásul a szép Melania most szüleinek is amerikai állampolgárságot kíván szerezni. A szülők már az Egyesült Államokban élnek. Ehhez minden joguk megvan, hiszen a lányuk 2006-ban megszerezte az amerikai állampolgárságot. De hogyan?

Melania Knauss, a szlovén fotómodell 1996-ban érkezett meg először az USA-ba turista vízummal. 1998-ban ismerkedett meg New Yorkban Donald Trumppal, aki akkoriban az USA egyik leggazdagabb ingatlanvállalkozója volt. Melania 2000-ben folyamodott az úgynevezett Einstein-vízumért. Az EB-1-es vízumot azért nevezik Einstein-vízumnak, mert elvben olyan kiváló embereknek adják, akik nagy hasznára lehetnek Amerikának. Mint a Nobel-díjas Albert Einstein, akinek a nácik elől kellett elmenekülnie Németországból a harmincas években.

Persze nem kell ahhoz Nobel-díjasnak lenni, hogy valaki Einstein-vízumot kapjon! A szép Melania példája is mutatja, hogy elég egy befolyásos amerikai polgár, aki szorgalmazza az ügyet. Ez ma is így van: ha egy külföldi filmes felmutat egy ajánlólevelet mondjuk Steven Spielbergtől vagy Quentin Tarantinótól, akkor általában nyert ügye van. Nem rossz az sem, ha valakit Barack Obama exelnök ajánl a hatóságok figyelemébe. Csakhogy most Donald Trump épp ezért mennydörög: szerinte túl sok a bevándorló az USA-ban! Ellenfelei persze rámutatnak: az Egyesült Államok bevándorló ország. Maga Trump is két feleséget hozott külföldről. Trump vejének, Jared Kushnernek a családja Lengyelországból érkezett az Egyesült Államokba, miután túlélte a holokausztot.

Az érvek persze keveset számítanak, az érdekek a döntőek. Amerika elitágazatai, mint például az informatika elszántan küzdenek a bevándorlás mellett. Külföldi tehetségekre ugyanis különösen nagy szükség van olyan helyen, ahol a kreativitás fontos. Trump viszont azokban az államokban nyert, ahol a hagyományos munkásosztály vetélytársakat lát a bevándorlókban. Azok ugyanis túlkínálatot teremthetnek a munkaerő-piacon és így lenyomhatják a béreket. Az USA-ban a reálbérek emelkedése a legtöbb ágazatban stagnált. A nagy bevándorlási vita tehát forrponton van: Donald Trump vezeti a bezárkózáspárti frontot. Mit tesz a First Lady, aki maga is a nem épp megérdemelt Einstein vízummal érkezett Amerikába? Hallgat, és várja, hogy Szlovéniából érkezett szülei is megkapják az amerikai állampolgárságot.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez