Választások a Dél-Afrikai Köztársaságban – Pető Máté elemzése – 1. rész

Választások a Dél-Afrikai Köztársaságban – Pető Máté elemzése – 1. rész

Afrika legdélibb országa 30 évvel ezelőtt kritikus változásokon ment keresztül. Ezen változásokat nézhetjük jogi, szociológiai, gazdasági, vagy politikai szemszögből. Cikkemben az utóbbira koncentrálva összefoglalom a Dél-afrikai Köztársaság választási eredményeit 1994-től 2004-ig.  Későbbi írásomban pedig 2009-től 2019-ig fogom megvizsgálni az ország politikai átalakulásait ciklusonként.

Az apartheid rendszer bukása után az első választásokat 1994 április 26 és 29-e között tartották. Ez a választás volt az első, amelyben minden rasszból származó Dél-afrikai állampolgár részt vehetett. Ez volt az apartheid rendszer bukásának záró akkordja. Az 1994-es választásokon összesen 19 párt vett részt és összesen 19.533.478 szavazatot adtak le ezekre a pártokra. 

Az apartheid rendszer:

Ahhoz, hogy megértsük Dél-Afrikát ki kell térnünk az ország jogelődjére, a Dél-afrikai Unióra, azon belül is annak elnyomó politikai rendszerére, az apartheid rendszerre. Ezt a szegregációs politikát 1994-ig alkalmazta a fehér kisebbség a gazdaságban, a kultúrában és a politikában. Törvényekkel szorították háttérbe a feketéket és a hatalom a fehérek kezében összpontosult. A mai kor emberének vérlázító intézkedésekkel nyomták el a feketéket, például egyes buszokra nem ülhettek fel feketék, külön parkokat hoztak létre feketék és fehérek számára és ha ,,közös” volt a park meg volt szabva hogy egyes padokra milyen etnikum ülhet. Az egyik leggroteszkebb törvény az volt, ha egy fehér megvert egy bennszülött lakost, az nem üthetett vissza, különben bíróság elé állították az illetőt.  Ezen elnyomó rendszer a 90-es évek elején összeomlott és több tucat törvényt vontak vissza.

Az 1994-es választások:

A legtöbb szavazatot a Nelson Mandela vezette ANC, azaz az Afrikai Nemzeti Kongresszus kapta és ezzel a legtöbb mandátumot is. Utána következett a Nemzeti Párt 82 mandátummal és az Inkatha Szabadság Párt 43 üléssel. Már 94-ben is látszódott, hogy az ANC meghatározó tényező lesz a politikai szintéren.

1999:

           1999. június 2-án általános választásokat tartottak. Ezen a választáson is az ANC elsöprő győzelmet aratott és 266 mandátumot szerzett, azonban már nem Nelson Mandela volt a vezető, mivel életkorára hivatkozva átadta helyét a következő nemzedéknek és a párt vezéregyénisége Thabo Mbeki lett.

Az ANC mellett magas szavazatszámot kapott a Tony Leon vezette Demokrata Párt (38 mandátum), az Inkatha Szabadság Harcosok Mangosuthu Buthelezi vezetésével (34 mandátum) és az Új Nemzeti Párt Marthinus van Schalkwykkal az élen (28 mandátum).

2004:

          Az apartheid-korszak vége óta ez volt a harmadik választás, melyet 2004 április 14-én tartottak.  

Az Afrikai Nemzeti Kongresszus töretlenül elsöprő győzelmet aratott, a Demokratikus Szövetség, valamint a Mangosuthu Buthelezi vezette Inkatha Szabadság Harcosok kapták az ANC mellett a legtöbb mandátumot (előbbi 50-et, az utóbbi pedig 28-at). Azonban a legnagyobb meglepetést a Független Demokraták párt okozta, akik 9 mandátummal új pártként bejutottak a parlamentbe.

Végszó:

         A 1994-es Dél-afrikai rendszerváltás óta láthatjuk, hogy az ANC töretlenül egy a hatalomból kibillenthetetlen erős párt. Azonban megfigyelhetjük, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus mellett kezdenek felsorakozni olyan pártok, melyek ciklusról ciklusra egyre nagyobb szavazóbázist tudhatnak a magukénak. Az elemzés 2. része itt olvasható.


(Visited 370 times, 9 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez