Lagos – Esélyt az elrabolt lányoknak

Tíz év telt el azóta a végzetes éjszaka óta, amikor a sötétség leszállt Nigéria egy kis falujára Chibokra. 2014. április 14-én az iszlám szélsőségesek megrohamozták a Borno állambeli Chibok közösség kormányzati leány gimnáziumát, és 276 lányt raboltak el.

Vasárnap az esemény érintettjei összegyűltek Lagosban az emberrablás 10. évfordulója alkalmából, tette közzé az Africanews.  A felszólalók között voltak aktivisták, hozzátartozók és túlélők is, akik a még fogságban lévő közel 100 lány kiszabadítása érdekében szólaltak fel.

Grace Dauda túlélő beszédében kéréssel fordult az igazságszolgáltatás felé: “Azt kérném a kormánytól, hogy találjon módot a nővéreink kiszabadítására, mert tudom, hogy csak a kormány segíthet nekünk visszahozni ezeket a lányokat”. Grace az összejövetelen elmesélte azt is, hogy milyen kihívásokat jelentett a megpróbáltatásokból való felépülés a három éves fogság után. Az elszenvedett sérülések gyógyítása érdekében több műtéten is átesett, de a nehézségek ellenére az edukációban talált vigaszt, és megragadta a lehetőséget, hogy Amerikában tanuljon a negyedik műtéte után.

Néhány lánynak sikerült egyedül megszöknie, másokat az évek során kormányzati tárgyalások révén vagy civil társadalmi szervezetek szabadítottak ki, de a chiboki lányokat támogató Murtala Muhammed Alapítvány szerint, körülbelül 100 lány még mindig fogságban van.  Rebecca Malu túlélő hozzátette: ” Erősnek kell maradniuk, egy napon kiszabadulnak, mint mi.” A kiszabadult lányok egy jelentős része katonai irányítású rehabilitációs táborban él, többen házasságra is léptek volt Boko Haram harcosokkal.

A chiboki támadás volt az első nagyobb iskolai emberrablás, de nem az egyetlen. Azóta az Amnesty International adatai szerint legalább 1700 diákot raboltak el Nigériában, mivel a fegyveres csoportok egyre inkább jövedelmező módot találnak bennük más bűncselekmények finanszírozására, főként az ország ásványkincsekben gazdag, de rosszul felügyelt északnyugati régiójában. A hatóságok szerint, azon iszlám szélsőségesekkel ellentétben, akik a chiboki emberrablást véghezvitték az északnyugat-nigériai falvakat terrorizáló bűnbandák többnyire egykori állattartók, akik konfliktusba kerültek a gazdálkodó közösségekkel. Nigéria porózus határain átcsempészett fegyverekkel központosított vezetési struktúra nélkül működnek, főként gazdasági indíttatásból.

A 10 évvel ezelőtti chiboki emberrablást eredményező biztonsági hiányosságok sok iskolában továbbra is fennállnak, néhol még a minimális biztonsági előírásoknak sem felelnek meg – derült ki az Egyesült Nemzetek Szervezete gyermekfelügyeleti ügynökségének nigériai irodája által végzett közelmúltbeli felmérésből. Csupán az iskolák 43%-a felel meg az elvártnak.

Abo Ove emberi jogi aktivista elismeri az eddig tett intézkedéseket, de arra kéri a hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a még túszként fogvatartott lányokért, mivel „91 élettel még nem tudunk elszámolni”.