A bolíviai kultúrák minisztériumának tárcavezetője, Pablo Groux megerősítette, hogy a brit Jude Law lesz a világörökség részének nyilvánított orurói karnevál díszvendége. A hír – mi szerint a 42 éves sztár részt vesz Bolívia legnagyobb és legszínesebb karneválján – kiszivárgását követően futótűzként terjedt a közösségi médiában. A sztár valószínűleg a Bolíviai Nemzeti Sörfőzde (CBN) meghívásának eleget téve érkezik majd az andoki országba.
“Egy hollywoodi sztár jelenlétét a karneválon marketing célok támasztják alá. A világörökség részének nyilvánított esemény nemzetközi hírnevét öregbíti, ha neves közéleti személyiségek is megjelennek az orurói karneválon.” – fejtette ki Groux, aki azt is hozzátette, hogy a sztár utazási költségeit a sörgyár fedezi majd.
Érdekes módon a CBN vezetősége nem erősítette meg a hírt, Paola Jordán, a cég kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nincsen tudomása Jude Law bolíviai látogatásáról. Ismerve azonban a bolíviai állami szervek eltökélt erőfeszítéseit az ország turisztikai eseményeinek népszerűsítésére, minden esély meg van arra, hogy ha a minisztérium megígéri Jude Law látogatását, akkor a színész valóban jelen lesz a karneválon.
Annál is inkább, mivel a turisztikai ágazatért is felelős kultúrák minisztériumának, az orurói karnevált rendező Néptáncegyüttesek Szövetségének, valamint a város polgármesteri hivatalának minapi egyeztető ülésén megállapodás született arról, hogy az andoki ünnepséget a Dakar Rally-hoz hasonló, nagy volumenű nemzetközi idegenforgalmi attrakcióvá varázsolják. A fent említett tárgyalásokon arról is megegyeztek a felek, hogy jövőre már egy egységes karneváli bizottság felel majd a hetedhét országra szóló látványosság marketingjéért és lebonyolításáért.
Az oruro karnevál egyébként kétség kívül az ország legnagyobb szabású, legtarkább kulturális fesztiválja, amely belföldi turisták tízezreit mozgósítja és nemzetközi szinten is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Bolíviában minden tájegység különböző módon ünnepli farsangot. La Pazban és Oruróban főként a felföldi őslakos hagyományokból merítenek az olykor több ezer dollárt is kóstáló jelmezek készítői és a zenei aláfestést is az andoki gyökerekkel rendelkező morenádák és diabládák szolgáltatják. Míg az orurói karnevál ledér riói megfelelőjéhez képest az őslakos hitvilág és a mélyen hívő katolikus áhítat egyfajta furcsa keveréke, addig az alföldi Santa Cruz városában az ünnepség sokkal inkább a kreol és a fehér – azaz “camba” – társadalmi elit identitástudatának és anyagi jóllétének profán kinyilatkoztatása, amely mögött bizony jó adag, a felvidéki – pejoratívan “colla” névre keresztelt – honfitársak irányában érzett rasszizmus is lapul.