Szó szerint lebénult Bissau-Guinea az április 12- én végrehajtott puccs után. A közalkalmazottak nem kapnak fizetést és a megélhetésük forog kockán. Az irodák, üzletek, boltok és bankok mind zárva vannak. A szakszervezetek pedig országos sztrájkokkal fenyegetőznek. Sok helyen az oktatás is szünetel. A bíróságokon és az állami hivatalokban áll a munka. A bírók és köztisztviselők otthon maradtak, mert a miniszterek többsége, köztük az igazságügyi miniszter, elmenekült az országból. Bacar Sane rendőr elmondta, hogy a kisebb fegyintézetekből szabadon kellett engedniük a „pitiáner” bűnözőket, mert nem tudnak nekik élelmet biztosítani. Emellett komoly problémát jelent az is, hogy sok börtönökben a megengedettnél sokkal több rabot tartanak fogva.
Az ECOWAS közben ismét közvetítőket küldött az országba, az átmenet levezénylésének támogatására. A bissau-guineai alkotmány értelmében az átmeneti időszakban az elnöki posztot a parlament elnökének kell betöltenie. Az ECOWAS jelezte, hogy támogatja Manuel Sherifo Nhamadjo kinevezését, de a politikai pártok többsége rögtön elvetette ezt a forgatókönyvet. A puccsal megbuktatott Carlos Gomes Junior miniszterelnök pártja, a PAIGC tiltakozott a leghevesebben Nhamadjo kinevezése ellen. A PAIGC főtitkára, Augusto Olivaz a Reutersnek azt mondta, hogy az átmeneti elnök ügyében az ENSZ BT álláspontjára várnak.
Bissau-Guinea korábban portugál gyarmat volt és a 70-es években nyerte el függetlenségét. Azóta több puccsot is végrehajtottak az országban. Az ingatag politikai helyzet miatt a latin-amerikai kábítószerkereskedők is megvették lábukat. Bissau-Guinea komoly átrakodó állomás a Dél-Amerikából érkező és Európába tartó kábítószer csempészetben. Korábbi titkosszolgálatai jelentősek többször is azt hangsúlyozták, hogy a hadsereg felső vezetése komoly hasznot húz a drogcsempészetből. Korábbi kormányok, köztük a Carlos Gomes Junior vezette kabinet többször is megpróbált reformokat végrehajtani a hadseregben, hogy csökkentse az egyenruhások befolyását, de próbálkozásaik nem jártak sikerrel.
Bissau-Guineában Malam Bacai Sanha elnök halála indította el a politikai krízist, amely az áprilisi katonai hatalom tvételhez vezetett. Az alkotmány értelmében választásokat írtak ki, Carlos Gomes Junior miniszterelnök is indult, aki Sanha elnök egyik legszorosabb szövetségese volt és sokan utódjaként tekintettek rá. Az elnökválasztás első fordulóját Gomes nyerte meg, de az ellenzéki jelöltek csalással vádolták meg és a második forduló bojkottjával fenyegetőztek. Két héttel a második forduló megrendezése előtt a hadsereg puccsot hajtott végre az országban és az elnökválasztást határozatlan időre elhalasztották. Carlos Gomes Juniort és több miniszterét, illetve az átmeneti elnököt letartóztatták. A hadsereg akkor azzal indokolta a puccsot, hogy Gomes és kormánya külföldi katonai segítséggel akarta, „megsemmisíteni” a bissaui hadsereget. Azt pontosan nem tudni, hogy a puccsnak ki volt a vezetője. Egyes elképzelések szerint a puccs hátterében Antonio Indjai vezérkari főnök áll. A junta viszont végig cáfolta, hogy a tábornoknak köze lett volna a puccshoz.