Esemény:
1958 – Politikai foglyokat szabadon bocsátottak Algériában.
Algériában az I. világháborút követően kezdődtek a függetlenségi mozgalmak, több nemzeti politikai párt kezdett küzdeni a demokratikus szabadságjogokért, az algériaiak szociális helyzetének javításáért, az arab-iszlám kultúra megőrzéséért és a függetlenség kérdéséért. Az ország keleti területén 1945. májusában fegyveres felkelés robbant ki, amit a francia gyarmati hadsereg brutálisan elfojtott, az áldozatok száma meghaladta a 10 ezret. A felkelés hatására kibocsátott 1947. évi statútum a franciákkal azonos jogokat biztosított ugyan a muszlinoknak, de a gyarmati elnyomáson lényegében nem változtatott.
A fegyveres harc hívei és megalakították a FLN-t (Nemzeti Felszabadítási Front). Az FNL 1954. november 1-jén fegyveres felkelést robbantott ki. Az FLN-hez csatlakoztak a magukat feloszlató nacionalista pártok is. 1956. augusztusában az FNL kongresszust tartott, melyen elfogadta nemzeti forradalom programját. Ekkor már Algériában 400000 főnyi francia hadsereg harcolt az algériai hazafiak ellen és francia-angol intervenció történt Egyiptomban (Szuezi-válság, második arab-izraeli háború). 1957-ben a tunéziai-algériai határon a franciák kiépítették a Morice-vonalat (Annabától Tebessáig). 1958. május 13-án a gyarmatosítók és a francia hadsereg jobboldali körei Algírban puccsot hajtottak végre, ami nagyban hozzájárult de Gaulle hatalomra jutásához és a IV. Köztársaság bukásához.
A növekvő feszültségek az országban és a muszlin nacionalisták kiáltása a függetlenségért megtette a hatását. Charles de Gaulle tábornok június 28-án bejelentette 30 politikai fogoly szabadon bocsátását a helyi választásokat megelőzően, valamint egy népszavazás kiírását a francia állampolgároknak az alkotmány megváltoztatásáról, mely magával hozhatta Algéria függetlenné válását.
Meghalt:
1978 – Clifford Dupont, Rhodézia első elnöke (1905-ben született)
Clifford Walter Dupont brit származású rodéziai politikus, aki nemzetközileg el nem ismert pozíciót töltött be, mint a kormányzati adminisztrációs tisztviselő 1965-től 1970-ig, majd Rodézia elnöke volt 1970-től 1975-ig.
Londonban született, jogásznak tanult, a II. világháborúban harcolt. Ezt követően kormányzati adminisztrációs tisztviselő posztot látott el Észak-Afrikában, Rodéziába látogatása előtt. Egy év múlva visszatért Rodéziába és farmot alapított.
1958-ban fordult a politikához, a Domínium Párt képviselőjeként a Fort Victoria választókörzetben nyert mandátumot, majd a déli rozédiai parlament tagja lett a Rodéziai Front támogatásával. Igazságügyi miniszternek nevezték ki. A feltörekvő Ian Smith-szel közeli kapcsolatot ápolva Dupont segítette a későbbi miniszterelnököt 1964-ben, aki helyettesének nevezte ki. Miniszterelnök-helyettesként a külügyekért felelt.
Amikor Rodézia kormányzata elfogadta az egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot Nagy-Britanniától 1965-ben, Dupont írta alá másodszorra. Smith megpróbálta a britek által kinevezett Humprey Gibbst helyettesíteni Duponttal, de ez nem sikerült, így nevezte ki a kormányzati adminisztrációs tisztviselőnek. 1970-ig látta el ezt a feladatot, majd az újonnan kikiáltott Rodéziai Köztársaság elnökévé választották. Egészsége romlása miatt 1975-ben visszavonult, 1978-ban meghalt.
Forrás:
hu.wikipedia.org